Nem csak a delfinek szülnek vízben!

Maga a vízben való szülés, tehát amikor a baba is vízben jön világra, elég újkeletű. Bár az első feljegyzés 1805-ből származik, csak 1980-ban az USA-ban dokumentálták hivatalosan és ekkortól kezdett elterjedni a vízben vajúdás is, mint fájdalomcsillapító módszer. Az igazi nagy áttörést viszont 1983-ban, Dr. Michel Odent francia orvos publikációja hozta - aki egyébként az egészséges, normális szülés elismert szószólója - ő részletesen leírta egy tanulmányban 100 franciaországi kórházi vízbenszülés tapasztalatait.
Ma Magyarországon, 2022-ben sajnos ez a nagyon olcsó és nagyon egyszerű szüléskönnyítő lehetőség még nem sok helyen érhető el, de azért ahogy sorban újítják fel a szülészeteket, egyre gyakrabban lehet hallani, hogy a kádat sem hagyják ki az alap-felszerelésből. A képhez még az is hozzátartozik, hogy sok olyan kórház van, ahol bár van kád, azt csak a vajúdás könnyítésére lehet igénybe venni de a vízben szülés nem lehetséges. Amikor viszont otthonszülésről hallasz, akkor a vízbenszülés szinte fémjelzi az otthonszüléseket.
Nézzük meg először, hogy milyen hatása van a vízben vajúdásnak az anya szempontjából! A legfontosabb a fájdalom csillapítása: a meleg közegben kevésbé érezzük az összehúzódások erejét és a víz felhajtóereje tehermentesíti és ellazítja az izmokat. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a víz egy ősi elem, amiben általában jól érezzük magunkat, megnyugtat és segítí a testi-lelki ellazulást, csökkenti a stresszt és ezáltal támogatja a vajúdás hormonális folyamatát. Nem szabad viszont elfelejtkezni arról a hatásról, hogy a vajúdás korai szakaszában, amikor a vajúdás még nem annyira intenzív és megállíthatatlan folyamat, a meleg víz képes lelassítani, sőt még időlegesen meg is állítani a vajúdást! De lehetnek helyzetek, amikor éppen ez a célunk: például ha este kezdődik a vajúdás egy meleg fürdő segíthet abban, hogy nyerjünk néhány órányi alvást még mielőtt a vajúdás fokozatot váltana!( Ezt a késleltető hatást lehet még fokozni egy kellemes masszázzsal, romatikus, tompa fényekkel és egy-két pohár borral...nem alábecsülendő, nagyon sok múlhat azon, hogy egy hosszú szülésnél sikerült-e pár órát aludni az elején vagy sem!)
Ha fájdalomcsillapító lehetőségként szeretnéd igénybe venni a kádat, akkor azért gondolj arra, hogy legyen nálad egy bikinifelső vagy top, akár több is, hogy ne érezd magad kellemetlenül teljesen ruhátlanul amikor bejön valaki a szülőszobába. Szintén fontos, hogy legyen nálad törölköző is, hogy amikor kilépsz a vízből le tudj törölközni. Azt is jó ha tudod, hogy a víz fájdalomcsillapító hatása kb 1- 1,5 óráig hatásos, ezért ennyi idő után jó kijönni a kádból és valami más technikával kezelni a szülési fájdalmat és majd kb 20-25 perc múlva célszerű ismét vízbe merülni, ha ez jól esett és könnyebbé tette az összehúzódásokat.
Milyen hatása van a vízben vajúdásnak a babára? Röviden és tömören: semmilyen. Arra azért érdemes figyelni, hogy a víz ne legyen túl meleg, hanem kb. 37-37,5 fokos, hogy ne emelje meg a baba pulzusát.
Felmerülhet a kérdés, hogy minden kád alkalmas-e a vajúdásra és a válasz az, hogy igen. Természetesen minél nagyobb a kád, annál kényelmesebb, annál magasabb lehet benne a vízszint vagyis annál jobb. Az alternatív szülőszobákban általában elég méretes fix kádakkal találkozhatsz, amikben lehet ülni, féli-meddig elfeküdni vagy akár négykézláb, térdelve rátámaszkodni a peremére. Ha láttál már otthonszülés videókat, ott feljújható kádakkal találkozhatsz, amik olyasmik, mint a kerti gyerekmedencék, csak jóval stabilabbak és magasabbak és az alsó részük is felfújható, ezért különösen kényelmesek. Viszont ha már most tudod, hogy abban a kórházban, ahol Te tervezel szülni, ott nincs kád, akkor még szóba jöhet alternatívaként a zuhany is. Egy meleg zuhany alá beállva, vagy egy műanyagszéken vagy labdán ülve is elég jól lehet csillapítani a fájdalmat és szerencsére a kórházakban nem szokott kifogyni a melegvíz sem, tehát ha jól esik, nyugodtan ülj a zuhany alatt ameddig ez kellemes!
Mit érdemes tudni a vízben szülésről, tehát arról, amikor a kitolási szakasz is a kádban vagy medencében történik? Hát ez sajnos még elég kevés helyen lehetséges és sajnos a legtöbb helyen csak a vajúdáshoz lehet használni a kádat. Ennek nem az az oka, hogy a kitolás veszélyes vagy kockázatos lenne akár az anya, akár a baba számára, hanem legtöbbször az egyszerű ok csupán annyi, hogy nincs benne gyakorlata a szakszemélyzetnek. A vízben szüléshez ugyanis elengedhetetlen, hogy az orvos, a szülésznő magabiztos és gyakorlott legyen, mert a vízben szülésnek van egy-két fontos „hozzávalója”: az egyik, hogy teljesen más szemszögből és jóval kevésbé fogják látni az eseményeket, mint amikor valaki hanyattfekve, kiteríve szül, tehát szükséges, hogy bízzanak a folyamat természetességében. Az is nagyon fontos, hogy tudják és helyesen mérlegeljék a vérzés mennyiségét – amit a víz elszíneződéséből lehet látni és tudják azt is, hogy meddig biztonságos a babának a vízben maradnia: ha ugyanis kapkodnak és nem bíznak a folyamatban, akkor kisbaba hirtelen kiemelésével könnyen meg lehet sérteni a köldökzsinórt vagy akaratlanul kirántani idő előtt a méhlepényt!
Na de miért is lehet jó a vízben szülés az anyának? Hát ez elsősorban kényelmi – érzelmi szempont: a vízben szülés általában sokkal nyugodtabb, békésebb, intimebb élmény, mivel ilyenkor a kitolási szakaszt teljsen az anya irányítja, nem diktálja senki, hogy most kell nyomni, erősebben kell nyomni, most nem kell nyomni stb. Na de nézzük a kézzelfoghatóbb előnyöket! 2013-ban Iránban készítettek egy kutatást, ahol véletlenszerűen rendelték a szülő anyákat a vízben szülő vagy a szárazon szülő csoportba és azt az eredményt kapták, hogy a vízben szülő nőknél jelentősen csökkent a fájdalomérzet. Tehát a fájdalomcsillapító hatás a kitolási szakaszra is igaz! A másik érdekes különbség az volt, hogy a vízben szülő nőknél kevesebbszer kellet műtéti úton világra segíteni a kisbabát és hogy kevesebbszer tapasztalták azt, hogy mekóniumos volt a magzatvíz – ami esetleges magzati stresszre utalhat.
A vízben szülés csökkenti a gátsérülések esélyét is: részint azért, mert a meleg víz fokozza a vérkezingést és emiatt jobban tágulnak a szövetek, másrészt pedig azért, mert a vízben olyan testhelyzetben születik a baba, ami eleve csökkenti a gátsérülés esélyét. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy vízben nem lehet gátmetszést végezni! Sajnos Magyarországon ez az ósdi divat még mindig él, rengeteg gátmetszést végeznek szükségtelenül: a vízben szüléssel ezt is el lehet kerülni...
Mire készülj Te és a partnered, ha van rá lehetőséged, hogy a vízben hozd világra a kisbabádat? Az egyik legfontosabb, hogy tudd azt, hogy a víz lehet, hogy el fog színeződni és ettől ne ijedj meg. Viszonylag kis mennyiségű vér is már elég szép rózsaszínre festi a vizet, de amíg a kísérőid emiatt nem aggódnak – addig Ti se aggódjatok! Ők pontosan tudják, hogy mennyi a normális és milyen mértékű elszíneződés az, amikor óvintézkedéseket kell tenni! Szintén nem árt, hogy ha tudatosítod magadban, hogy elképzelhető – valószínű – hogy bele fogsz kakilni a vízbe. A kitolási szakasznak ez egy természetes kísérőjelensége akár „szárazon” szül az ember, akár nem. A szüléskísérőidnek viszont erre megvan a technikája, a kakit abban a pillanatban elkapják egy kis papírvattával, a babádnak az égvilágon semmi baja nem lesz emiatt! A harmadik – és talán leglényegesebb – szempont pedig az, hogy nagyon tudatosan fogadd el, hogy a kisbaba nem fog megfulladni a vízben! Ha ezt nem fogadja el a tudatalattid, akkor könnyen előfordulhat, hogy kipattansz szinte önkéntelenül a vízből, amikor a baba feje megszületett – és innentől kezdődnek a bonyodalmak! Ahogy a baba arca levegőt ér, elkezd lélegezni és akkor nem tudsz már visszamenni a vízbe és ilyenkor kell hirtelen valami olyan pozíciót találni, amiben biztonsággal megszülethet a test is.
Jogos kérdés, hogy akkor tényleg nem lesz semmi baja a babának? A válasz, hogy nem! Mivel a baba légzését a hőmérséklet-különbség és a levegő oxigén és szén-dioxid tartalma váltja ki – tehát amíg a feje a vízben van, addig nem fog lélegezni! Ebben segíti még a búvár-reflex is, ami elzárja a légutakat amíg vízben van a baba.
Milyen hatása van még a vízben születésnek a babára? Általában a vízben született babák nyugodtak, nem is feltétlenül sírnak fel azonnal, inkább csak rácsodálkoznak arra, hogy ők megszülettek. A korábban hivatkozott iráni kutatás azt találta, hogy a vízben született babáknál valamivel ritkább az alacsony Apgar-értékkel (gyengébb életfunkciókkal) született baba, de más kutatások ezt nem támasztották alá és nem találtak semmilyen különbséget.
Mégis kinek való és kinek nem való a vízben szülés és a vízben vajúdás? Általános feltétel, hogy legyen alacsony kockázatú a szülés, a baba legyen fejvégű és legyen egyedül. Elöször beszéljünk a vajúdásról! Sokszor nem javasolják a vízben vajúdást akkor, ha a magzatburok már a vajúdás beállta előtt jóval megrepedt, mondván, hogy fokozott a fertőzés-veszély – hát ez inkább szokás, de kutatások erről nem készültek még. Az viszont biztos, hogy ha a burok a vajúdás során repedt meg magától vagy ha akár megrepesztették, akkor sem nő a fertőzés kockázata, ugyanis ilyenkor már biztos, hogy a baba azért nemsokára meg fog születni.
Sokszor hallom azt is, hogy nőknek kételyei vannak, hogy higiénikus-e a vízben szülés és hogy nem nő-e meg a fertőzésveszély emiatt? Egy kórházban feltételezem, hogy a kádat minden használat után fertőtlenítik, így emiatt nem kell egyáltalán aggódni! Otthonszüléseknél pedig igaz a kád többször használatos, de pont a higiéniai szempontok miatt ehhez minden alkalommal egy egyszer használatos kádbetétet alkalmaznak!
A kádban vajúdáshoz ellenjavallat szokott még lenni az, ha az anya nagyon elhízott: ilyenkor attól félnek, hogy komplikációk esetén az anyát nehéz lesz kiemelni a kádból. A másik indok még néha a magas vérnyomás: ehhez a jó hír az, hogy a meleg víz nem növeli, hanem inkább csökkenti a vérnyomást!
A fenti ellenjavallatokon túl a vízben szüléshez még egy-két helyzet hozzáadódik. Ilyen például a terhességi cukorbetegség miatti nagy baba: a GDM-es babák ugyanis általában vállban szélesek, ami valamennyire növeli a vállelakadás kockázatát, emiatt jobban szeretik, ha ilyen esetekben az anya inkább „szárazon” van, hogy könnyebben tudják kezelni ezt a komplikációt.
Akkor sem szokták támogatni a vízben szülést, ha a burok repedésekor azt tapsztalják, hogy a magzatvíz mekóniumos. Ilyenkor ugyanis a mekónium jelenléte utalhat arra, hogy a baba stresszes állapotban van, ami miatt a reflexei esetleg nem működnek tökéletesen és a vízbe érkezve esetleg mégicsak vizet lélegezhet be.
Összegezve a fentieket: vízben nem csak a delfinek és nem csak a bálnák szülnek! A vízben szülés és a vízben vajúdás elsősorban az anya kényelmét szolgálja azáltal, hogy csökkenti a fájdalomérzetet. Úgyhogy ha van lehetőséged vízben vajúdni vagy esetleg vízben világra hozni a kisbabádat, gondold végig, hogy szeretnél-e élni ezzel a lehetőséggel. Viszont azt tanácsolom, hogy a vízre inkább, mint egy lehetőségre tekints és ne ragaszkodj hozzá foggal-körömmel! Könnyen elképzelhető, hogy amikor majd ott leszel a vajúdásnál, akkor mégiscsak úgy érzed, hogy nincs kedved vízbe merülni, vagy a kitoláshoz mégiscsak ki szeretnél jönni a vízből: ez teljesen természetes! Hagyd, hogy ebben a döntésben is az ösztöneid irányítsanak!
Szép babavárást kívánok!