Szeretkezés és szülés: nem csak az SZ betű a közös bennük!
Talán egy picit Te is meglepődsz ezen az összehasonlításon és talán még az is megfordul a fejedben, hogy perverz ez a nő vagy mi? Hiszen a szex az egy elég kellemes és jó dolog, a szülés – hát az meg bizony fáj és szülés közben meg pláne nem a szeretkezésen jár az eszünk! De azért én azt mondom, hogy olvasd tovább ezt a bejegyzést, mert ha megérted a szülés és a szeretkezés közötti hasonlóságokat, akkor egy kicsit más szemszögből fogod majd nézni a szülést és ezáltal tudatosan könnyebbé is tudod tenni!
A szülés és a szeretkezés mindenki számára egyértelműen közös vonása természetesen az, hogy mindkét folyamatban főszerep jut a nemi szervünknek, elsősorban a hüvelyünknek. Amikor szexuális izgalomba kerülünk a hüvely megnyúlik, kitágul és a benne lévő mirigyek turbó fokozaton kezdik termelni a hüvelyváladékot – pontosan ugyanez a folyamat előzi meg a vajúdást is! A hüvely fizikai átalakulását nem feltétlenül érezzük, de a váladéktermelés akár annyira erős is lehet, hogy kismamák ilyenkor a magzatvíz szivárgására is gyanakodhatnak! A testi folyamatoknál maradva ki kell emelni a hormonok irányító szerepét is: amikor összebújunk azzal, akit szeretünk, amikor bőrkontaktusban vagyunk és amikor szeretkezünk, a testünkben megemelkedik az oxitocin hormon szintje. Ez pontosan ugyanaz a hormon, ami a vajúdás során kiváltja a méh összehúzódásait! (így zárójelben jegyzem meg, hogy ennek ellenére semmi alapja nincs annak a népi hiedelemnek, hogy a szeretkezés koraszülést idézhet elő a harmadik trimeszterben! Bár az oxitocin hormon szintje valóban megemelkedik a szeretkezés hatására, de amíg a méh nem kész a szülésre, addig az oxitocin nem tud méhösszehúzódásokat kiváltani, mert ekkor még nincs kellő számú oxitocin receptor a méhen!)
A szülés és a szeretkezés összehasonlítása során még egy kapcsolódási pont, hogy egyik tevékenységet sem igazán kell tanulnunk! Bár jobb esetben talán részesültél valamiféle homályos felvilágosításban, ha visszaemékszel az első együttlétedre, valahogy mégiscsak rájöttél, hogy mit is kellene csinálni! Ugyanez a helyzet a szüléssel is! A szülést sem kell tanulnunk, mert a testünk és az ösztöneink diktálják a cselekedeteinket!
Amikor a szeretkezés során eljutunk a csúcsra, a hüvely - és valamennyire a méh is - ritmikusan összehúzódik egymás után többször is. Biológiai szempontból ez a perisztaltikus mozgás arra hivatott, hogy segítse az ondó eljutását a célegyenesbe és így létrejöjjön a megtermékenyülés. (Szerencsére ez azért akkor is megtörténik, amikor nekünk nem annyira a megtermékenyülés a célunk 😊). A szülő nők egy része a kitolási szakaszban gyors egymásutánban tapasztal nagyon erős méhösszehúzódásokat, miközben a hüvely is önkéntelen perisztaltikus mozgást végez: ez a Fergusson reflex, nagyon csúnya magyar nevén a magzatkilövellő reflex. Ennek a reflexnek a megtapasztalásához valóban bennsőséges, teljesen zavartalan környezetre van szükség, ahol a nők teljesen bele tudnak merülni a szülésbe. Azok a szerencsések, akik ezt megtapasztalják, sokszor orgazmushoz hasonló élményként élik meg a Fergusson reflexet, amikor a fájdalom és a gyönyör szinte eggyé válik. Ha az orgazmusnál tartunk, akkor ne feledkezzünk meg a szeretkezéssel járó hangokról sem! Keress a youtube-on egy szülés videót, csukd be a a szemed és figyelj csak a hangokra. Ha nem tudnád, hogy vajúdásról van szó, akár egy felnőttfilmre is tippelhetnél! Olyan hangok ezek, amiket nem kell tanulni, nem kell kigondolni, hanem ösztönösen tudjuk, hogy milyen hangok esnek jól az adott pillanatban – legyen szó az orgazmusról vagy akár a szülésről!
Nagyon megmaradt az emlékezetemben az a mondat, amit annak idején a negyedikes gimis biológia tankönyvünkben írtak a szeretkezésről: „a tudat beszűkül és az idő elveszíti jelentőségét”. Hát ezt a megállapítást egészen nyugodtan írhatták volna a szülésről is! Ugyanúgy, ahogy egy jó szerekezés közben általában nem arra gondolunk, hogy mit is kellene főzni, a szülés során is elengedjük a gonodolatokat és nem a tudatunk, hanem az elemi ösztöneink irányítanak! A gondolkodó én lekapcsolását ráadásul a szerekezés során és a szülés során is az endorfin hormonok segítik! Ez az a bizonyos boldogság hormon, amitől olyan jól érezzük magunkat szeretkezés után, és ez az a hormon, ami a szülés során a fájdalom és a magas oxitocin szint hatására felszabadul az agyalapi mirigyben, hogy álomszerű állapotba ringassa a szülő édesanyát! Dúlák között angolul ezt az állapotot sokszor labour la-la-land-nek hívjuk, mert valóben ez egy kicsit elvarázsolt, szinte bedrogozott állapot, amikor – bár a nők nagyon is tudatuknál vannak – a valóság valamilyen más, egészen különleges dimenzióba kerül. Ha interneten rákeresel otthonszülés képekre, akkor legtöbbször láthatod ez a labour la-la-land állapot a képeken is: a szülő anyák szemei be vannak csukva, a vállak lazán lógnak és az arcizmok is teljesen ellazulnak és ebben az állapotban a fájdalom érzékelése is csökken.
Eddig szinte kizárólag a testi, biológiai folyamatok hasonlóságáról beszéltünk, de amikor a szeretkezést és a szülést állítjuk párhuzamba, a lelki, pszichológiai vonatkozás összecsengése még szembetűnőbb! Ahogy egy jó szeretkezés során sem arra gondolunk, hogy ki kellene már festeni a lakást, ugyanúgy a vajúdás alatt is az az ideális, ha ki tudjuk kapcsolni a gondolatainkat és át tudjuk adni a testünknek és az ösztöneinknek az irányítást. Mikor tudjuk ezt megtenni? Akkor, amikor tökéletes biztonságban érezzük magunkat! A szerekezésbe is akkor tudunk belefeledkezni, ha nem kell amiatt aggódnunk, hogy valaki ránknyitja az ajtót és amikor teljesen meg merünk nyílni a partnerünk előtt! Ugyanez a nyugodt környezet, a meghittség, a félhomály és bizalom az alapja a szülési hormonok kiteljesedésének is. Emiatt fontos, hogy a szülés minél zavartalanabb legyen, hogy ne legyenek felesleges vizsgálatok, hangoskodás és ketyegő műszerek, amik megzavarják ezt a bensőséges folyamatot. Kórházi környezetben ezt a zavaratalanságot persze egyáltalán nem könnyű megvalósítani, de a partnered nagyon sokat segíthet abban, hogy egy láthatatlan védőbuborékot vonjon köréd a vajúdás során! Hiszen egészen nyugodtan lekapcsolhatja ő is a villanyt, átölelhet, puszilgathat, simogatással és masszírozással segítheti a testi-lelki ellazulásodat, mert ezzel is könnyebbé tudja tenni a szülésedet!
A szerekezés és a szülés közös jellemzőinek a listáján utoljára hagytam a katarzis élményt. Sok nő az orgazmus után egyszerűen elsírja magát a gyönyörtől. A kisbaba megszületése még ennél is sokkal felfokozottabb katarzissal jár és a legtöbb anya – és apa – elsírja magát ettől a fenomenális élménytől! A szülési hormonkoktél (oxitocin, endorfinok és a kitolási szakaszban az adrenalin) miatt majd egészen különös, felfokozott lelki állapotban leszel és emiatt fogod majd a kis ráncos, lilás-rózsaszín, frissen született emberpalántádat a leggyönyörűbb és legkülönlegesebb teremtménynek látni.
Anya lettél, szülők lettetek!