Streptococcus B: Ezt érdemes tudnod, akár negatív, akár pozitív a teszted!
Streptococcus B, Strep B, GBS, B típusú Streptococcus – ezek az elnevezések, rövidítések mind ugyanazt a “jószágot” takarják, ami egy baktérium, és aminek a jelenlétére Magyarországon tipikusan a várandósság 36. hetében végeznek szűrést. A Streptococcus B tehát egy baktérium, méghozzá egy elég gyakran előforduló baktérum. Populációtól függően a Streptococcus B hordozók aránya 5 és 35 százalék között mozog, átlagosan az emberek 18 százaléka pozitív. A Streptococcus B szűrés Magyarországon és a legtöbb nyugat-európai országban és az USA-ban része a várandósgondozási protokolnak, de például Hollandiában, Új-Zélandon és a Skandináv országokban nem végeznek szűrést, hanem bizonyos kockázati tényezők fennállása esetén antibiotikumot adnak az anyának a vajúdás során.
Alaphelyzetben ez a baktérium nem okoz semmiféle problémát, általában a vastagbélben él és tulajdonképpen része a normális velünk élő mikro élőlény seregnek, a mikrobiomnak. Amikor azonban valakinek gyenge az immunrendszere – mert mondjuk éppen akkor született meg és még csak kialakulófélben van az immunrendszer, vagy mert valaki nagyon idős vagy krónikus betegségben szenved vagy immunszupresszív kezeléssel lekapcsolták a védekező rendszerét - akkor a Streptococcus B nagyon komoly problémákat tud okozni. Újszülötteknél ezek a problémák rögtön születés után, az élet első hetében jelentkezhetnek (korai GBS szindróma). A Streptococcus B okozhat vérmérgezést, agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást, maradandó idegrendszeri károsodást sőt a baba halálát is! A világ azon részein, ahol nincs lehetőség antibiotikumos kezelésre és a beteg babák megfelelő kezelésére (PIC) még sajnos manapság is ez az újszülött halálozások egyik vezető oka…
Újszülöttek tipikusan a szülőcsatornán történő áthaladáskor fertőződhetnek Streptococcus B baktériummal, de még császáros szülés esetén is fennál ennek a lehetősége! Ha ugyanis megrepedt már a magzatburok, akkor az egy nyitott fertőzési kaput jelent, sőt mitöbb, ritkán még az ép magzatburkon is képes átjutni a baktérium, tehát a programozott császár esetén sem lehet teljesen kizárni a Streptococcus B fertőzés lehetőségét. Fontos azonban azt is tudni, hogy a Streptococcus B hordozó édesanyától született babáknak csak egy része válik Streptococcus B hordozóvá, és csak egy nagyon kis részüknél (1-2% ) alakul ki a korai GBS szindróma!
A magyar terhesgondozási protokol része a várandósság 36. hetében végzett Streptococcus B szűrés. Ezt a vizsgálat egy egyszerű kenetvétel, a hüvelyből és a végbélből is. Ez utóbbira azért van szükség, mert a két testnyílás elég közel található egymáshoz, ráadásul a szülés során bélsár is távozhat és a baba így ezzel is kapcsolatba kerülhet. Jogos kérdés az is, hogy miért éppen a 36. héten végzik a tesztet és miért nem egyszerűen a kórházi felvételkor? A vajúdás során végzett kenetvétel azért nem járható út, mert a laboratóriumi vizsgálathoz körülbelül két nap szükséges, viszont a 37. héttől született babák már nem számítanak koraszülöttnek, így a 36. heti kenetvétellel már valószínűleg lesz laboreredmény a baba születekor – ha időben érkezik - és ez az eredmény valószínűleg tükrözi a szüléskori állapotot is.
Valószínűleg? A Streptococcus B egy picit a "hol volt hol nem volt" kategóriába tartozik! Ugyanis időnként a vastagbélből leszáll a hüvelybe, végbélbe vagy a húgyutakba – ilyenkor a teszt eredménye pozitív - de innen mindenféle kezelés nélkül bármikor el is tűnhet! Ezt igazolta az a kutatás is, amiben összehasonlították a 36. héten végzett kenetvétel és a szüléskori kenetvétel eredményeit: a 36. héten pozitív tesztet produkáló édesanyáknak csak 84%-a volt pozitív a szüléskor is, míg a 36. héten negatív tesztet produkáló anyák 9%-a bizony pozitív lett, mire megszületett a baba! A 36. héten végzett teszt eredménye tehát elég nagy valószínűséggel igaz a szüléskori állapotra is, de nem egy „bombabiztos” módszer!
Mi történik, ha pozitív a teszted a 36. héten? Ebben az esetben a vajúdás alatt intravénás antibiotikumos kezelést javasolnak, méghozzá ha nem vagy allergiás a penicillinre, akkor valószínűleg penicillint kapsz, mivel ez egy olyan szűk spektrumú antibiotikum, amire a Streptococcus B reagál, viszont más „jó” baktériumot nem puszít el, ezért viszonyalag kevés mellékhatása van. Az is teljesen jogos kérdés, hogy ha pozitív a teszted, akkor miért nem irtják ki a Streptococcus B-t már a szülés előtt egy kis antibiotikummal? Erre az a válasz, hogy még az antibiotikum is csak időszakosan szabadít meg a Streptococcus B-től és csak időszakosan csökkenti a baktériumok szintjét, de nagyon rövid időn belül az ismét megemelkedik! A szülés előtt végzett antibiotikum kezelés tehát emiatt teljesen hatástalan! Kutatók viszont azt találták, hogy ha a baba születése előtt legalább 4 órával történt az antibiotikum kezelés, akkor a baktériumok szintje már jelentősen lecsökken a baba születésére és ráadásul a méhlepényen keresztül a kisbaba testében is már kifejti a hatását! Emiatt jellemző az, hogy pozitív 36. heti teszt estén a vajúdás alatt négy óránként adagolják a penicillint – allergia esetén a szélesebb spektrumú alternatívákat ennél ritkábban, általában nyolc óránként. Az antibiotikumos kezelés azonban nem indok arra, hogy ágyba kényszerítsenek a vajúdás alatt! Egy-egy adag kb. 15-20 perig „folyik”, utána nyugodtan kérheted, hogy kössék ki az intravénás folyadékot és zárják le a branült, hogy szabadon tudj mozogni. Ráadásul a mozgás még a kezelés alatt is lehetséges valamennyire, ha magaddal viszed az intravénás állványt.
A Streptococcus B szűrés és az antibiotikum kezelés ellenzői, visszautasítói azzal érvelnek, hogy a szűrés miatt nagyon sok anya és kisbaba kap feleslegesen antibiotikumot – ami teljes mértékben igaz! Viszont az antibiotikum kezelés vélt mellékhatásai erősen túlzottak! A Streptococcus B ugyanis szerencsére jól reagál a szűk spektrumú penicillinre, ami kevésbé károsítja a „jó” baktériumokat, amik a bélflórát és a természetes mikrobiom-ot alkotják. Ráadásul a bélflórára gyakorolt negatív hatás csak rövid távú és az édesanyák kezében van a legtökéletesebb „fegyver” a negatív hatás ellensúlyozására: a szoptatás! Az anyatej ugyanis probiotikum: olyan élő mikrobákat tartalmaz, ami segíti a bélflóra helyreállítását! A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van az 1-2% esély arra, hogy a baba nagyon komolyan – akár maradandóan - beteg lehet a Streptococcus B miatt!
Így a Covid utáni időszakban szinte hihetetlen, de a Streptococcus B szűrésére nincs olyan gyorsteszt, amivel biztonságosan ki lehetne mutatni időben a Streptococcus B jelenlétét! A létező gyorstesztek ugyanis nem teljesen megbízhatóak, ráadásul a gyorsaságuk is nagyon relatív: egy-két óra még ezeknél is szükséges az eredményhez…Tehát ahhoz, hogy szükség esetén az antibiotikum még kifejthesse a hatását, ahhoz a baba érkezése előtt minimum 6 órával kellene elvégezni a tesztet és az eredmény értékeléshez még gyorstesztnél is szükséges a laboratórium, ami nem minden kórházban működik a nap 24 órájában. A gyorstesztek másik hátulütője, hogy penicillin allergia esetén nem ad támpontot arra, hogy milyen más antibiotikumra reagál az adott baktérium…
A Streptococcus B baktériumra azonban sok országban (pl Anglia) az eredmény bizonytalansága miatt nem végeznek szűrést, hanem bármelyik kockázati tényező esetén a szülő édesanyát pozitívként kezelik és antibiotikumot adnak a vajúdás alatt. Ezek a kockázati tényezők a következők:
• koraszülött baba
• káz a vajúdás alatt
• korábbi babánál korai GBS szindróma
• burokrepedés/burokrepesztés után 18 órával még nem született meg a baba.
A statisztikák azt igazolták, hogy a kockázati tényezők módszerével valóban kevesebb nő kap antibiotikumos kezelést a vajúdás alatt, de sajnos valamivel több kisbaba szenved korai GBS szindrómában, mint azokban az országokban, ahol a 36. hét környékén szűrnek a Streptococcus B baktériumra. A legfontosabb tudnivaló azonban az, hogy egyik módszer sem bombabiztos és csökkenteni igen, de teljesen kizárni a korai GBS szindrómát sajnos nem lehet egyikkel sem!
Sok leendő édesanyában felmerül az a kérdés is, hogy mi történik akkor, ha a vajúdás beindulásakor még nincs eredménye a Streptococcus B tesztnek… A legtöbb kórházban ilyenkor automatikusan pozitívként kezelnek és a vajúdás alatt antibiotikumot adnak a szülő édesanyának, de van, ahol a babának adnak automatikusan antibiotikumot rögtön a születése után és van ahol vért vesznek a babától és ennek függvényében döntenek, de olyan is létezik, hogy megfigyelik a babát és csak a gyanús jelek fennállásakor (pl lázas voltál a vajúdás alatt vagy a baba tüneteket mutat) nyúlnak az antibiotikumhoz. Ezek közül a stratégiák közül a vérvételes módszerrel kapcsolatban annyi a probléma, hogy a vérvétel eredményéhez is legalább két nap szükséges, a korai GBS viszont legtöbbször
rögtön a születés után vagy az élet első 24 órájában jelentkezik…
Mivel sem a tesztelés, sem a kockázatelemzés, sem a vérvétel, sem az antibiotikumos kezelés nem „bombabiztos” módszer a korai GBS szindróma kivédésre, ezért a legfontosabb az, hogy leendő szülőként – akár pozitív, akár negatív volt a teszted! - legyél tisztában az újszölött baba normális viselkedésével! Természetesen nem kell emiatt előre izgulni, de ha bármilyen gyanúd felmerül, hogy a baba nem jól érzi magát (eltérő bőrszín, szokatlan lélegzés, túl aluszékony, láz, stb.), akkor ezt feltétlenül és haladéktalanul jelezd egészségügyi szakembernek és feltétlenül lássa hozzá értő szakember!
Boldog készülődést kívánok Neked!
