Őssejt levétel: jó a szándék, de rossz a babának!
A napokban egy babaváró fiatal párral beszélgettem, akikben felmerült a kérdés, hogy érdemes-e a köldökzsinór vért levenni és tárolni – elég tetemes összeg ellenében. Erre a kérdésre most egy kicsit bővebben, ebben a blogposztban válaszolok.
Az őssejtek olyan speciális sejtek, amik később többféle szervet alkotó sejtekké differenciálódhatnak. A "legősibb" őssejt nem más, mint a megtermékenyült petesejt! Ebből a totipotens (mindenre képes) sejtből tényleg bármilyen szerv sejtjei kialakulhatnak! A differenciálódás későbbi szakaszában a lehetőségek tárháza szűkül, az őssejtek már csak bizonyos szervek sejtjeivé képesek alakulni. Ilyen szűkebben „felhasználható” őssejtek azonban vannak a felnőttek testében is, például a csontvelőben illetve a perifériás vérben is van valamennyi. De valóban nagyon sok ilyen típusú pluripotens őssejt van az újszülött kisbaba vérében, a méhlepény szövetében és a köldökzsinórt burkoló Wharton kocsonyában is.
Elég új de ígéretes technológia, hogy az őssejteket konkrét betegségek kezelésére használják, sőt a jövőben talán még szerveket is létre tudnak hozni belőlük! Fontos tudnod azonban, hogy a kisbaba vérében (a köldökzsinór-vérben) lévő őssejtek olyan pluripotens sejtek, amik a vérképzéssel kapcsolatos szövetekké alakulhatnak! Ezekből a sejtekből tehát soha nem lesz idegsejt, máj, tüdő, szív stb., akármennyire is fejlődik a technológia!
Szintén fontos azt is tudnod, hogy ha valakinek az élete folyamán olyan egészségügyi problémája merül fel, ami a vérképző rendszerét érinti, akkor szinte borítékolható, hogy ez a probléma, vagy a rá való hajlandóság genetikailag kódolt, így érinti a saját őssejtjeit is. Éppen emiatt szinte kizárt az, hogy valakinek az életében valaha a saját őssejtje lesz a megoldás a saját problémájára! Az sokkal reálisabb, hogy a tárolt őssejtekkel egy családtag, pl testvér kezelését tudják végezni, de a kompatibilitás esélye ilyenkor is csak 25%.
Fontos tudnivaló az is, hogy jelenleg őssejt kezeléseknél csak körülbelül harminc százalékában használnak köldökzsinór-vérből származó őssejteket, és ezeknél a kezeléseknél is 92%-ban nem rokonoktól származnak a köldökzsinór-vér őssejtek! Az őssejtek ráadásul nem csak a kisbaba véréből (a köldökzsinórvérből) nyerhetőek! Őssejt forrás lehet a csontvelő, illetve bizonyos kezelésekkel a perifériás vérben lévő őssejtek számát is meg lehet emelni, így a vérből is lehet őssejteket nyerni! Őssejt forrás még maga a méhlepény, a köldökzsinór – sőt abortált embriók is! Etikai kérdések miatt Európában és az USA-ban (elvileg) nem végeznek abortált embriókból származó őssejtekkel kezelést, de azért a világ más részein nem hiszem, hogy ennyire komolyan veszik az etikai kérdéseket – művi terhességmegszakítás meg van bőven szerte a világon.... Ráadásul az embriókból származó őssejtek még kevésbé differenciáltak, így még szélesebb a felhasználhatóságuk! A legfontosabb üzenet azonban mindenképpen az, hogy annak a realitása, annak az esélye, hogy valakit, valaha a saját köldökzsinór véréből származó őssejtekkel kell majd gyógyítani, az rendkívül alacsony, szinte a nullával egyenlő!
Ha megnézed a hazai szolgáltatók honlapját, akkor a CordBloodCenter.hu honlapján azt olvashatod, hogy ennek az esélye 1:400-hoz. Hm…hm…hm… Volt szerencsém elolvasni a hivatkozott kutatás kivonatát, ami sokkal inkább egy teoretikus fejtegetés, ahol is az 1:400 esélyt annak kapcsán említik, hogy egyáltalán majd a jövőben őssejt kezelés szükségessé válhat-e valakinek az élete során. Tehát korántsem arról van szó, hogy ez egy tényleges esély lenne a saját őssejtes kezelés szükségességére vonatkozóan!
Tehát mielőtt döntesz a köldökzsinór-vér levétellel és őssejt-megőrzéssel kapcsolatban, azt tanácsolom, hogy azt mérlegeld, hogy áldozol-e anyagilag egy olyan technológiára, ami még gyerekcipőben jár és aminek – a születendő kisbabádra vontakozóan- hasznosságát az égvilágon semmiféle kutatás nem támasztja alá! Ez az egyik kérdés. Viszont van a köldökzsinór-vér levétellel kapcsolatban egy másik felmerülő kérdés is, ami a technológia ár-érték arányánál sokkal, de sokkal fontosabb!
Ez a kérdés a köldökzsinór-vér levétel procedúrájával kapcsolatos. Ha megnézed a szolgáltatók honlapjait, mindenhol azt olvashatod, hogy a procedúra teljesen fájdalommentes a babának és az édesanyának is. Ez valóban így is van. Viszont azt egyedül a Cord Blood Center honlapján olvashatod, hogy a köldökzsinór-vér tulajdonképpen a baba saját vére! Ugyanis „köldökzsinór-vér” nem létezik! Ugyanúgy, ahogy nem létezik egy felnőttnél sem a vérvétel helyétől függően "kar-vér", "láb-vér", vagy "tüdő-vér" sem, hanem egészen egyszerűen csak VÉR van, ami kering a testünkben!
Nézzük meg egy picit, hogy mi a helyzet az újszülött kisbaba vérével kapcsolatban! Amíg a kisbabád a pocakodban lakik, a vérmennyiségének körülbelül a 2/3-a van a kisbaba testében, az 1/3-a pedig a méhlepényben és a vér folyamatosan kering a köldökzsinóron keresztül a kisbaba és a méhlepény között: a két vékonyabb artéria viszi a méhlepény felé a szén-dioxidban gazdag „elhasznált” vért, a vastag középső vénán keresztül pedig a baba felé áramlik az oxigéndús vér. Amikor a baba megszületik, a vérkeringése fokozatosan átkapcsol: először a két véna záródik, így megszűnik a baba felől a vér áramlása a placenta felé, viszont a középső véna még továbbra is pulzál, mert a baba szíve pumpálja a méhlepényben lévő vért a saját teste felé! Ennek a „többlet” vérmennyiségnek nagyon fontos feladata van a baba légzése szempontjából! Ez a vér tölti fel a baba tüdejében lévő kapillárisokat, amikben korábban nem volt vér és ezáltal segíti a tüdőhólyagocskák nyitását és a bennük lévő magzatvíz kipréselését – vagyis a hatékony légzést! A születés után a babába visszaáramló oxigéndús vér ráadásul megemeli a vörösvértestek számát is, ami hatékonyabb oxigénfelhasználást tesz lehetővé! Természetesen mindez csak akkor történik meg, ha a köldökzsinórt nem kötik el azonnal, hanem várnak a pulzálás teljes megszűnéséig és hagyják az élettani folyamatokat kiteljesedni!
Ha a köldökzsinórt a születés után szinte rögtön elkötik, a baba kevesebb vérrel kezdi a méhen kívüli életét, a vérének alacsonyabb lesz az oxigén-megkötő kapacitása, a kevesebb vérmennyiség miatt a babának magasabb lesz a pulzusa, alacsonyabb a vérnyomása és gyengébb lesz a vese keringése-is, magyarul kevesebbet fog pisilni. Ezek az azonnal, rögtön a születés után mérhető hatások, de még a baba születése után fél évvel is gyakrabban tapasztalnak vérszegénységet és vashiányt olyan babáknál, akiknél azonnal elkötötték a köldökzsinórt, sőt még négy éves korban is különbség lehet a motorikus készségekben és a szociális viselkedésben! Mindez teljesen logikus, ha belegondolsz, hogy a baba vérének az egy harmadáról beszélünk! Gondolj bele, hogy mi lenne Veled, ha egy véradás során úgy bő másfél liternyi véredet lecsapolnák?!?
Amikor a születés után azonnal elkötik a köldökzsinórt – megszokásból vagy őssejt-levétel miatt – akkor pontosan ugyanezt teszik! Az őssejt levétel technológiája ugyanis megkívánja a korai köldökzsinór ellátást! A „köldökzsinór vér” levétele pedig nem más, mint a baba születése utáni azonnali, nagyon drasztikus, nem önkéntes véradása! Ugyanez 100%-ban igaz a méhlepény-vér (placenta-vér) gyűjtésével kapcsolatban is! A méhlepényben lévő vér ugyanúgy a baba saját vére és a méhlepényben csak akkor marad felhasználható mennyiségű vér, ha a köldökzsinórt a születés után azonnal elkötik és nem várják meg a pulzálás abbamaradását!
Tehát az anyagi megfontoláson túl azt is gondold végig, hogy szeretnéd-e az újszülött kisbabád életét egy drasztikus véradással kezdeni, akkor, amikor épphogy csak elkezdett lélegezni és önállóan élni! Szeretnéd-e az egészségét kockára tenni csak azért, hogy egy nem bizonyított, feltételezésekre alapuló terápiában részesülhessen minimális eséllyel egy családtagja vagy egy vadidegen?
Ha a szolgáltatók honlapjait böngészed, akkor erről természetesen nem sok szó esik, de ne legyenek illúzióid!
A köldökzsinór-vér levétel MINDIG korai köldökzsinór ellátással párosul, mert már egy percnyi várakozás is meghiúsíthatja azt! Ahhoz, hogy a minta használható legyen, legalább 0,4 dl vér szükséges , de természetesen minél több vért tudnak levenni, annál több őssejtet tudnak tárolni!
Eddig az önkéntes, „fizetős” őssejt levételről volt szó, de fontos tudnod arról is, hogy léteznek anonim, közösségi őssejt-bankok is. A kisbaba vére, a benne található sok őssejt miatt ugyanis valóban értékes – valaki másnak! Magyarországon még nem hallottam arról a gyakorlatról, hogy a szülők hozzájárulása nélkül vettek volna „köldökzsinór vért” – de Nyugat-Európában ezt a saját szememmel láttam egy szülés során! Előfordul ugyanis, hogy szülésznőket anyagilag, vagy más módon ösztönzik az ősejt-bankok arra, hogy minél több „köldökzsinór” vért gyűjtsenek!
A kevésbé kockázatos születés-körüli őssejt forrásokkal kapcsolatban sincsenek túl jó híreim. A méhlepény szövetéből származó őssejteket Magyarországon egyáltalán nem gyűjtik, olyan csomagot pedig egyik szolgáltatónál sem találtam, ahol csak magában a köldökzsinór Wharton kocsonyájából nyernék a mintát – ezt mindig csak köldökzsinór-vér levétellel együtt „ajánlják”. Ráadásul a Wharton kocsonyában lévő őssejtek felhasználhatósága eléggé limitált, ezek inkább mozgásszervi problémák (ín, porc, stb) orvoslásában segíthetnek a jövőben.
Ha a fentiek alapján esetleg úgy döntesz, hogy mégsem szeretnéd a kisbabádat kitenni a korai köldökzsinór ellátásból adódó kockázatoknak, akkor nagyon fontos jelezned az ellátóid felé, hogy a köldökzsinór elkötésével várjanak legalább addig, amig a köldökzsinór pulzálása abbamarad, de inkább még annak elfehéredését is várják meg! Az élettani köldökzsinór ellátás számos bizonyított előnye ellenére ugyanis sajnos még nagyon sok kórházban – Magyarországon és szerte a világon - az a (rossz) szokás, hogy a köldökzsinórt a születés után szinte azonnal elkötik – még akkor is, ha a szülők nem tervezték a köldökzsinór levételét!