A baba megszületett, de még nincs vége a szülésnek!

Manapság a baba megszületése utáni pillanatokban már készülnek az első fényképek, az első videók a kis jövevényről, holott most érkeztünk még csak el a szülés legkockázatosabb részéhez, a lepényi szakaszhoz. A legtöbb várandósságról, szülésről szóló könyv nem sok szót fecsérel erre a szakaszra és beéri annyival, hogy megszületik a méhlepény és kész. Holott a szülésnek ez a lezáró szakasza az, amikor nagyon súlyos következményekkel járó probléma történhet: a szülés utáni (fokozott) vérzés vagy más néven szülés utáni hemorágia (PPH). Ez a jelenség egyáltalán nem ismeretlen jelenség, olyannyira nem, hogy a szülések (hüvelyi és császár is!) 7-20%-ában előfordul. A statisztikák azért mutatnak ilyen nagy szórást, mert a szülés utáni hemorágia definíciója nem teljesen egyértelmű. Szerencsére a világ gazdagabbik felében a hatékony megelőzés és a PPH hatékony kezelése miatt a szülés utáni vérzés okozta anyai halálozás szinte ismeretlen jelenség, viszont sajnos szerte a világban minden órában tíz édesanya hal meg emiatt a komplikáció miatt – leginkább Afrikában, a Szaharától délre… Úgyhogy ebben a bejegyzésben most a szülésnek erről a lezáró szakaszáról lesz szó, arról, hogy mi történik élettanilag a testeddel, hogy mit tehetsz Te leendő édesanyaként, hogy a lepényi szakasz minél gördülékenyebb legyen és hogy valószínűleg mit fog majd tenni a szülésznő, az orvos a baba születése után azért, hogy a szülés utáni fokozott vérzést megelőzze. Természetesen szó lesz arról is, hogy ha az óvintézkedések ellenére mégis túlzott a szülés utáni vérzés, akkor milyen megoldások vannak a szakemberek tarsolyában, amivel ezt a komoly problémát orvosolni tudják!

Először nézzük meg a lepényi szakasz élettani folyamatait! A méh összehúzódása valójában már a kitolási szakaszban megkezdődik, ahogy a baba ereszkedik a szülőcsatornában, a méhlepény és a méh vele együtt ereszkedik, mert a méh már ilyenkor húzódik össze. Egy olyan szülésnél, ahol nincs aktív segítség és a baba az édesanya kezébe születik, az anya először általában rácsodálkozik a kis újszülöttre, majd felemeli, beszívja az illatát, a baba szemébe néz és magázhoz öleli. A szülés utáni eufória és a baba közelsége egy óriási oxitocin löketet vált ki - a vér oxitocin szintje még magasabb lesz, mint bármikor a vajúdás és a szülés alatt – ami összehúzza a méhet. A méhlepény legtöbbször a méh felső végénél, a méh fundusánál tapad, ami a méh összehúzódásával együtt a széleinél összehúzódik és középen kezd el leválni a méhről. Ahogy a méhlepény közepe leválik, alatta összegyűlik a vér, ettől a lepény és végül az egész leválik, mint egy felfordított medúza. A placenta emiatt általában a baba felöli oldallal születik meg és utána jön a kifordított kettős magzatburok.

Ha a méh a baba születése után nem húzódik össze, akkor a méhlepény helyénél a méh tovább vérzik és szülés utáni hemorágia alakul ki. Vagyis a méhnek össze KELL húzódnia! A szülés utáni hemorágiának egyéb okai is lehetnek, de az esetek 70-80%-ában a probléma forrása a méh nem megfelelő tónusa, vagyis az, hogy a méh nem húzódik össze! Nézzük meg ezért azt, hogy mik lehetnek azok az okok, amik miatt időnként a méh nem húzódik össze, vagy nem húzódik össze eléggé a baba megszületése után.

1.  Nincs elég oxitocin hormon a vérben
   Az oxitocin hormonról nagyon fontos tudnod, hogy ez egy nagyon szégyenlős hormon. Szereti ha sötét van, vagy legalábbis félhomály, szereti ha nyugalom van és szereti az intim, bennsőséges hangulatot. A kórházi környezetre általában nem ez a jellemző: sok fény van, a kitolásra még többen érkeztek a szülőszobába (csecsemősnővér, ápoló, neonatológus stb), erős a világítás és gyakran már kattognak a fényképezőgépek vagy akár virtuálisan a család többi tagja is jelen van a telefonon keresztül…Tehát az egyik ok, ami miatt esetleg nem eléggé ugrik meg a vérben a természetes oxitocin hormon koncentrációja, az maga a környezet. Akkor is hiány alakulhat ki a természetes oxitocinból, ha nincs elég oxitocin hormon készleten, mert például nagyon gyors volt a szülés és az agyalapi mirigynek nem volt ideje elég oxitocin molekulát gyártania… Az is előfordulhat, hogy bár van az agyalapi mirigyben bőven kész oxitocin mulekula, de a babával van valami probléma, így az édesanya eufória helyett a baba miatt aggódik, adrenalin típusú hormonok szabadulnak fel, amik elnyomják az oxitocin hormon hatását és emiatt is előfordulhat, hogy a méh nem húzódik össze eléggé.
2.  Van elég oxitocin hormon a vérben, de a méh mégsem nem húzódik össze eléggé
   Ez a jelenség akkor fordulhat elő, ha a méhen lévő oxitocin jelfogók (receptorok) valami miatt nem működnek. Nem működhetek például azért, mert nincs elég belőlük, mert a baba koraszülött – az oxitocin receptorok a várandósság utolsó hetében, heteiben szaporodnak meg. Az is előfordulhat, hogy bár van elég oxitocin receptor, de sajnos mégsem működnek, mert sokáig, nagy adagban kapott az édesanya szintetikus oxitocint a vajúdás alatt, ami eltelítette és érzéketlenné tette a receptorokat.
3.  Fizikai akadályok
   A méh összehúzódásának fizikai akadályai is lehetnek. Ilyen fizikai akadály lehet egy nagyobb vérrög a méhben, egy bentmaradt méhlepény darab vagy akár egy pisivel teli húgyhólyag! Szintén nehezebb a méhnek összehúzódnia a baba megszületése után, ha a várandósság alatt túlzottan kifeszült, vagy azért, mert túl sok magzatvíz volt, vagy azért, mert kettő vagy még több babának adott otthont!

A lényeg a lényeg, hogy a méhnek a baba megszületése után össze KELL húzódnia és a vérzésnek alább KELL hagynia! Ezért otthonszülésnél és kórházi szülésnél is számíthatsz arra, hogy a baba születése után meg fogják tapogatni a pocakodat, hogy megállapítsák a méh tónusát. A szülésznő vagy bába árgus szemekkel fogja megvizsgálni a méhlepényt is, azért hogy meggyőződjön arról, hogy az teljes egészében kijött– néha ugyanis a méhlepénynek egy vagy akár több szatelitje is lehet, amik a lepény születésekor leszakadhatnak róla. Arra is számíts, hogy a vérzésed mennyiségét is figyelni fogják, hogy szükség esetén azonnal beavatkozhassanak.

Mennyi vérzés a normális rögtön a szülés után? A szakirodalom 500 ml (fél liter) feletti vérveszteséget fokozott vérzésnek nevez, 1000 ml (1l) felett veszélyes mértékű vérzésről beszélünk és ennek a duplája, két liter körüli vérveszteség pedig már a legtöbb esetben halálos kimenetelű. A vér mennyiségét nem fogják kanálkával megmérni, de egészen nyugodt lehetsz, hogy a szülésznő, a bába ránézésre tudja, hogy mennyi az annyi – ezt tanulják, ezt gyakorolják, ezt tudják – még vízben szülésnél is! Ráadásul az abszolút vérmennyiségnél még fontosabb az egyedi helyzet helyes felismerése! Egy vékony, kis termetű édesanyánál, aki esetleg még vashiánnyal is küzdött a várandósság alatt, a tankönyvi határértékeknél kevesebb vérveszteség is problémás lehett; míg egy erősebb testalkatú anyánál, akinek tökéletes volt a vérképe, nagyobb mennyiségű vérzés sem feltétlenül okoz problémát. Ezért fogják a szakemberek majd az édesanya hogylétét is ellenőrizni a szülés után.

Térjünk egy picit vissza a szülés utáni hemorágiára. Vannak olyan tényezők, amik megemelik a PPH kockázatát. Ezek egy része már a szülés előtt tudható! Ilyen például az ikres várandósság, ha idősebb vagy ha nagyon fiatal az édesanya, ha krónikus magas vérnyomás problémája van, ha már ötnél többször szült, ha valami probléma van a méhlepénnyel, ha volt korábbi méhtesten végzett műtét vagy ha az édesanya közeli rokonságában már előfordult a szülés utáni hemorágia. Szintén vannak olyan kockázati tényezők, amik a szülés folyamán derülnek ki! Ilyen például, ha 4,5 kg-nál nagyobb a baba vagy ha nagyon gyorsan zajlott le a szülés. Fontos azonban tudni azt, hogy a PPH esetek legalább negyedében nincs semmiféle kockázati tényező, de sajnos a szülés utáni túlzott vérzés mégis előfordul! Éppen emiatt nagyon fontos a minél hatékonyabb megelőzés és emiatt javasolja az Egészségügyi Világszervezet a PPH megelőzésére a lepényi szakasz aktív vezetését. Az, hogy ezt mennyire követik, országonként, kórházanként, sőt orvosonként, szülésznőként is változó! Az USA-ban kórházakban szinte mindig aktívan vezetik a lepényi szakaszt, Angliába vegyes a hozzáállás, Belgiumban és Hollandiában pedig inkább a várakozó álláspont a jellemző, vagyis csak probléma esetén avatkoznak be. Magyarországon a kórházi szüléseknél inkább jellemző az aktív menedzsment, semmint a várakozás de otthonszüléseknél és időnként élettani - beavatkozás nélküli – kórházi szüléseknél sem vezetik aktívan a lepényi szakaszt, hanem várakoznak.

A lepényi szakasz aktív vezetése három elemből áll: valamilyen méhösszehúzó gyógyszert adnak az édesanyának, elkötik a köldökzsinórt és a köldökzsinór gyengéd húzásával rásegítenek a méhlepény megszületésére. Nézzük meg először a méhösszehúzó gyógyszert! Ez legtöbbször szintetikus oxitocin, de időnként alkalmaznak más simaizom összehúzó gyógyszereket is. Ha a szülés alatt az édesanya nem kapott IV oxitocint vagy ha nincs bekötve intravénás branül, akkor ezt a baba születése után vagy a méhlepény születése után izomba adják. Fontos tudnod azt, hogy a szintetikus oxitocin nem megy át a babába, tehát akkor sem okoz problémát, ha ezt akkor adják, amikor a köldökzsinór még ép és még nem született meg a méhlepény. Azt is fontos kiemelni, hogy egy egyszeri, szülés utáni oxitocin injekció egészen „más tészta”, mint amikor egészséges szüléseknél, indokolatlanul szintetikus oxitocinnal turbózzák fel a vajúdás és a szülés tempóját! Mi a helyzet a köldökzsinór elkötésével? Régebben a lepényi szakasz aktív vezetése jegyében a baba megszületése után azonnal elkötötték a köldökzsinórt, de ma már szerencsére a legtöbb helyen megvárják az elkötéssel, amíg a zsinór pulzálása megszűnik, hogy a baba hozzájusson még a méhlepényben lévő vérmennyiséghez és ezáltal könnyebb legyen a külvilági adaptációja. (Extra bónusz, hogy a kiürült méhlepény könnyebben leválik a méhről…). Az aktív menedzsment harmadik eleme, hogy a köldökzsinór elkötése után finoman húzzák vele a méhlepényt, ellenőrzik a leválását és rásegítenek a lepény megszületésére is. A méhlepény megszületésével kapcsolatban a másik álláspont a várakozó álláspont. Ilyenkor nincs rutin oxitocin injekció, még tovább várnak a köldökzsinór elkötésével és nem segítenek rá húzással a lepény megszületésére sem, hanem várakoznak, amíg az spontán meg nem születik. Ez jellemzi az otthonszüléseket is, de nagyon fontos kiemelni, hogy egy otthonszülésnél minden környezeti feltétel adott a szülés utáni természetes oxitocin lökethez! A babát nem veszi el senki az édesanyától, zavartalan, megszakítás nélküli bőrkontaktusban vannak, tompák a fények, csend és béke van, nincs jelen senki idegen, nem méricskélnek, nincsenek gépek – így valószínűleg alaphelyzetben is ritkábban fordul elő a szülés utáni hemorágia, mintsem kórházi környezetben!

Nézzük meg azt is, hogy milyen eszközök vannak a szakemberek kezében, ha mégiscsak megtörténne a baj – függetlenül attól, hogy aktívan vezették-e a lepényi szakaszt vagy hogy várakozó állásponton voltak-e. Ha a hemorágia oka valóban a méh nem megfelelő tónusa, akkor valószínűleg a legeslegelső dolog, amit a szülésznő vagy bába tenni fog, az egy nagyon erős méhmasszázs. Itt most ne wellness masszázsra gondolj, hanem valóban egy erőteljes, határozott, kellemetlen pocak masszírozásra. A második lépés (amennyiben a masszázs hatására sem húzódott össze eléggé a méh) az oxitocin (vagy egyéb méhösszehúzó szer) injekció. Pontosan a szülés utáni fokozott vérzés hatékony kezelése végett oxitocin még otthonszülésnél is van a bábák csomagjában is! Ha a fokozott vérzést az okozta, hogy lepény darab vagy lepény darabok maradtak a méhben, akkor előfordulhat, hogy ezt kézzel szükséges kiszedni…Ez természetesen nem egy kellemes élmény és illendő hatékony fájdalomcsillapító alkalmazása mellett végezni . A szülés utáni betapintás tehát csak abban az esetben indokolt, ha fokozott a vérzés és ha felmerült a gyanú, hogy fizikai akadály miatt nem húzódik össze a méh – de egy egészséges, normál szülésnél teljesen szükségtelen rutinból alkalmazni!

Ha a vérzést ezek a beavatkozások sem állították el, akkor egy másik szülészeti műfogás, a bimanuális kompresszió segíthet. Ez egy borzasztóan fájdalmas beavatkozás -de adott esetben életet is menthet! Ilyenkor a szülésznő vagy bába az egyik kezével benyúl a hüvelybe és belülről ököllel (yepp…) megtámasztja a méhet, a másik kezével pedig a hasfalon keresztül nyomja össze. Amennyiben a vérzés még így sem hagy alább vagy ha a méh ismét ellazul, amint a kompressziót megszüntetik, akkor a következő lépcső a műtéti megoldás. Több sebészi beavatkozás is létezik, amivel a fokozott vérzést kezelhető, ezek közül a legutolsó, csak végszükségben alkalmazott megoldás a méh műtéti eltávolítása… Természetesen a vérzés csillapítására tett erőfeszítések közben a vérveszteség függvényében egyéb beavatkozásokat is végezhetnek: jó eséllyel az édesanya azonnal kap infúziós pótlást; nagyon komoly vérveszteség esetén pedig akár vérátömlesztést is.

A szülés utáni túlzott vérzés megelőzésére még van két módszer, amit kórházakban nem, de otthonszüléseknél hatékonyan alkalmaznak. Az egyik ilyen módszer a homeopátiás szerek alkalmazása. Bár tudományos kutatások nem támasztották alá a homeopátia hatékonyságát, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy bizony ez működik – illetve inkább működhet! Méghozzá a placebo hatás elve alapján - és itt most a placebo hatást teljesen pozitív értelemben használom! Ha hisz az adott homeopátiás szerben a bába, ha hisz benne az édesanya – akkor ez működik! Az agyunk olyan csodálatos alkotása a Jóistennek és még csak olyan icipici részét ismerjük a működésének, hogy egyelőre ismeretlen módon, de a placebo hatás olyan testi folyamatokat indíthat el, ami valóban megállíthatja a vérzést! A másik, szintén bábák által alkalmazott módszer is pszichés alapon működik: a bába rászól az édesanyára, hogy hagyja abba a vérzést. Ez elég abszurdnak hangzik elsőre, de egy pillanatra tedd félre az előítéleteidet. Ugyanúgy, ahogy a placebo, a rászólás hatására is valami csoda történik, történhet az agyban! Ezt a módszert szerte a világon alkalmazzák hagyományos bábák és szakképzett bábák egyarányt – sikerrel!

A PPH kezelése után kanyarodjunk vissza arra, hogy mit tehetsz Te édesanyaként, hogy a lepényi szakasz minél gördülékenyebb legyen és hogy a lecsökkentsd a szülés utáni hemorágiá esélyét! A legeslegfontosabb az, hogy ne akadályozd meg azt, hogy az agyalapi mirigyed az életed legnagyobb oxitocin löketét produkálja! Amikor a baba megszületett, gondolj arra, hogy még nincs vége a szülésnek! Még ne telefonáljatok, még ne fényképezzetek, még ne videózzatok, hanem csak élvezzétek a nagy munka gyümölcsét, puszilgasd, simogasd, szagolgasd a kisbabádat, öleld magadhoz pucéran és tartsátok még meg ezt a varázs-pillanatot!

Hála Istennek már a legtöbb kórházban biztosítják a szülés után a közvetlen bőrkontaktust a babával, de sajnos sok helyen ezt még eléggé sajátságosan valósítják meg: lehet, hogy egy vagy két percre valóban az édesanya karjában lehet meztelenül a baba, de utána a csecsemősnővér elviszi, megméri, megfürdeti és az édesanya majd csak hosszú percek múlva kapja vissza, természetesen felöltöztetve… Tehát ha Te ezt nem így szeretnéd, akkor feltétlenül jelezd még a szülés előtt vagy a szülés elején, hogy ha a babával minden rendben van, akkor ne nyúljon hozzá senki és ne vigyék el Tőled – legalább addig ne, amíg a méhlepény meg nem születik. Egy ennél kisebb horderejű, de szintén nagyon fontos teendő a vajúdás alatt a rendszeres pisilés! A teli hólyag már a kitolási szakaszban is akadályozhatja a baba születését, később pedig a méh összehúzódását, ezért minél üresebb a kitolásra, annál jobb!

Egy picit összefoglava ezt a hosszúra sikeredett bejegyzést: ha kórházban szülsz, akkor még teljesen beavatkozásmentes, teljesen természetes szülés esetén is számíthatsz arra, hogy a baba megszületése után a szülés utáni vérzés megelőzése érdekében aktívan fogják vezetni a lepényi szakaszt és ennek jegyében adnak egy oxitocin injekciót. Ha ettől borzasztóan idegenkedsz, akkor feltétlenül jelezd még a szülésed előtt, hogy ezt nem szeretnéd és inkább a lepény spontán, beavatkozások nélküli megszületését szeretnéd, de azért én azt mondom, hogy inkább gondolj erre az egyszeri oxitocin injekcióra egy picit úgy, mint egy védőoltásra – a kisbabába nem fog átmenni és a gyakori vélekedés ellenére a kötődési folyamatot sem fogja károsan befolyásolni, viszont kórházi környezetben a szülés utáni túlzott vérzés előfordulását valóban hatékonyan csökkentheti!

Még egy fontos megjegyzendő információ: a szülés utáni vérzésnél nem csak a könyv szerinti mennyiségek számítanak! Ezért függetlenül a vérzés erősségétől és a vérveszteség mértékétől, ha a szülés után rögtön vagy akár a szülés utáni napokban vagy az első héten szédelegsz, szédülsz vagy kiver a hideg veríték, akkor ezt feltétlenül jelezd egészségügyi szakembernek, ugyanis ez nem a szülés természetes velejárója és van, akinek a kisebb vérveszteség is komoly probléma lehet, ezért ezt egyáltalán ne vedd félvállra!

Nagyon boldog készülődést kívánok Neked!