Legrosszabb társ a szülőszobában: a félelem
A blogbejegyzéseim és a heti videóim témáját egy kiapadhatatlan forrásból szerezem – a babaváró Facebook csoportokból. Ezen a héten sincs ez máshogy, a mostani téma ötletét az adta, hogy nagyon gyakran (túl gyakran) köszön vissza leendő édeasanyák posztjaiból a félelem. Félünk a szüléstől, félünk a kórháztól, “parázunk” amíg az adott teszt eredménye nem érkezik meg és stresszelünk attól, hogy a leleteinken szereplő értékek milyen problémára utalhatnak, aggódunk a baba épségéért… és a sort lehet még folytatni sokáig. De arról sajnos nem sok szó esik, hogy a stressz és az aggódás a legkevésbé kívánatos vendégek egyike a várandósság alatt és hogy a félelem mennyire negatívan tudja befolyásolni a szülés alakulását! Nézzük meg, hogyan!
Ha most valami ezoterikus, lelki-fejtegetős válaszra számítasz, akkor ki kell, hogy ábráditsalak, mert a választ szimplán a biológia és az élettan adja. Először beszéljünk egy kicsit a várandósság alatti stressz és a túlzott aggódás hatásáról! Ebben az egyik legnagyobb ludas – szomorú, de így van - a mi jó kis terhesgondozási rendszerünk! A várandósság vizsgálatokkal, tesztekkel, szűrésekkel tarkított a korodtól és az egészségi hátteredtől függetlenül: a várandósság alatt találkozol a szülész orvossal, a védőnővel, a szonográfussal, a háziorvossal, a genetikai tanácsadóval és a sort még biztos lehet folytatni. Szintén magyar szokás, hogy sok szülész a havi látogatások alkalmával hüvelyi vizsgálatot is végez, mintha ezzel bármiféle érdemleges információt megtudhatna a várandósság alakulásáról. Sok védőnő sajnos hamis információkkal, teljesen feleslegesen stresszeli a leendő édesanyákat (ha élvezed a szeretkezést, ha sportolsz, ha a pocakodat simogatod elmehet a baba…), és mindezt megtetőzi a különféle specialistáktól kézhezkapott “lelet”, amin aztán lehet töprengeni, lehet összehasonlítgatni másokéval és ezáltal lehet rajta jócskán stresszelni is! Schanda Mónika bába egy podcastban nagyon jól jellemezte a magyar terhesgondozási rendszert: addig keresnek, amíg valami aggódnivalót nem találnak – és ezáltal sajnos megkeserítik a babavárás időszakát, azt az időszakot aminek a legboldogabbnak kellene lennie az életünkben…
Ráadásul ez a stressz, felesleges aggódás, “parázás” nemcsak rossz közérzetet okoz, de kutatásokkal alátámasztott tény, hogy az ezzel járó megemelkedett kortizol szint hatással van a várandósságra és hatással van babára is! A tartósan magas kortizol szint megváltoztatja az anyagcserefolyamatokat, megemeli a vércukor-szintet és akár koraszülést vagy túl alacsony születési súlyt is eredményezhet.
Ezt a megemelkedett kortizol szintet elsősorban a tartós stressz okozza, de nézzük meg a félelem hatását a szülés folyamatára is. A félelem által kiváltott testi reakció az izmok megrövidülése, megfeszülése, ami a fájdalom érzet felerősödését eredményezi. A vajúdás során, ha az összehúzódásokat nagyon fájdalmasnak éled meg a megfeszült izmok miatt , akkor a következő összehúzódástól még jobban félsz: a félelem méginkább összehúzza az izmokat, ami a fájdalomérzetet erősíti tovább és így a félelem, mint egy örvény, szinte beszippantja a vajúdó édesanyát ebbe a negatív spriálba. Az izomrövidülés másik következménye, hogy a medencét bélelő izmok (psoas, iliacus) is megrövidülnek, ezáltal csökkentik a medence belső dimenzióját. A medencének kulcsfontosságú szerep jut a szülés folymatában, mert a kisbabának át kell magát navigálnia ezen a csontos képleten. A tested a várandósság utolsó heteiben a relaxin hormonnal fellazitja az izesüléseket, hogy a medence minél jobban tudjon tágulni amikor a baba áthalad rajta, de a megrövidült izmok miatt ez a tágulás nem tud kiteljesedni, igy a babaának nehezebb az átjutás, vagyis nehezebb a szülés is!
A félelemmel, ijedtséggel kapcsolatos másik hatás a szülési hormonok táncával függ össze. A szülés karmestere az oxitocin hormon: amikor a vajúdás beindulásakor majd megnő a méhen az oxitocin jelfogók száma, az agyalapi mirigy egyre több oxitocint fog termelni, ami kiváltja a méh összehúzódásait. Az oxitocin antagonistája az adrenalin hormon: ha a vajúdás során, különösen a vajúdás elején, megijedsz vagy félsz, akkor az adrenalin hormon szintje megemelkedik és elnyomja az oxitocin hatását, ezért a vajúdás lelassulhat vagy akár meg is állhat. Ez az ősi védekező mechanizmus az anya és az utód védelmét szolgálja: ha elképzeled, hogy a vajúdás mennyire kiszolgáltatott állapotot jelent, megértheted, hogy az emlős állatok számára létfontosságú, hogy veszély esetén a vajúdást leállítsák és menekülő vagy küzdő üzemmódba kapcsoljanak át. Természetesen minket a XXI. században a szülőszobában nem fenyegetnek ragadozó állatok, de a tudatalatti ijedtség (rossz szagok, ismeretlenek, idegenség érzete) mind ezt az ősi reakciót váltják ki! Ezért is nagyon fontos a férjed, a dúlád szerepe: az ő legfontosabb feladatuk, hogy a szülés során egy láthatatlan érzelmi védőburkot húzzanak feléd, ami tompitja ezeket a stessztényezőket!
A stressznek, a félelemnek tehát egyértelműen negatív, nemkívánatos hatásai vannak a várandósságra, a kisbabádra és a szülés folyamatára is. Ne hagyd, hogy a rossz érzések a hatalmukba kerítsenek, ne hagyd, hogy a félelem eluralkodjon rajtad, hanem tudatosan gyakorolj be és iktass be az életedbe félelemoldó és stress csökkentő gyakorlatokat, hogy a babavárás időszaka valóban az életed legszebb időszaka legyen!
Boldog, stresszmentes várandósságot kívánok Neked és azt, hogy a szülésre ne félelemmel, hanem egészséges izgalommal készülj!