Lavina a szülőszobában
Amikor szülészeti beavatkozásokról beszélünk, nagyon fontos elmondani azt, hogy minden szülészeti beavatkozásnak lehet létjogosultsága bizonyos esetekben. Azonban ha a magyarországi statisztikákat elmezzük - amikből naprakész adatokat találni egyáltalán nem egyszerű feladat – és főleg, ha összehasonlítjuk más országok adataival, akkor tejesen egyértelműen kiderül, hogy Magyarországon a szülészeti beavatkozásokat enyhén szólva túlzásba viszi. Ilyen magas arányban ugyanis egészen biztosan nem fordulnak elő szülési komplikációk!
Viszont amikor egy adot beavatkozást szükségtelenül alkalmaznak, akkor a beavatkozás kockázatai meghaladják annak előnyeit, vagyis a feleslegesn végzett beavatkozás kockázatosabbá teszi a szülés folyamatát! Ezt alátámasztandó nézzünk meg néhány hazai statisztikát! A legfrissebb elérhető adatok szerint 2021-ben a császáros szülések aránya kórházi szüléseknél 42% volt, és ezzel a számmal jó eséllyel pályázunk a szégyenletes első helyre Európában! Ráadásul roppant nagy az eltérés a kórházak között is! Míg például Kazincbarcikán csak a nők 19,83%-a szül műtéti úton, addig például Nagykanizsán a nőknek több mint a fele, 53,53%-a! Ezt a hatalmas eltérést egészen biztosan nem indokolja sem a nők esetlegesen eltérő életkora vagy eltérő szociális és egészségügyi helyzete a két város vonzáskörzetében!
Az Egészségügyi Világszervezet a császáros szülések arányával kapcsolatban azt mondja, hogy a normális arány körülbelül 10-15%. Amikor a császármetszések aránya ennél alacsonyabb (mint például számos afrikai országan), akkor egészen biztosan meghalnak vagy egészségkárosodás szenvednek nők és kisbabák nap mint nap azért, mert a korszerű műtéti szülés lehetősége számukra nem érhetó el! Ezzel szemben, ha a császáros szülések aránya meghaladja a 15%-ot, akkor a szülések kockázata nő, mert akkor is egy komoly hasi műtétet végeznek, amikor erre nem lett volna szükség!
Szintén egy érdekes statisztika – igaz ez anyai bevallásokra épül – hogy hüvelyi szüléseknél még mindig az esetek 64%-ában végeznek gátmetszést, annak ellenére, hogy ezt a beavatkozást az Egészségügyi Világszervezet nem javasolja és a nemzetközi szakmai szervezetek az 5% alatti arányt tartják elfogadhatónak!
Folytassuk a listát! Milyen érdekes, hogy munkanapokon majdnem 40%-kal több kisbaba születik Magyarországon, mint hétvégéken, december 24-én pedig 60%-kal kevesebb, mint a munkanapokon!
Mi a helyzet a leggyakoribb szülészeti beavatkozásokkal? Kórházi szüléseknél a nők több, mint 60%-a kap szintetikus oxitocin rásegítést és szintén legalább az esetek 60%-ában megrepesztik a magzatburkot, hogy így gyorsítsák a szülés folyamatát. Tehát ez azt jelentené, hogy az esetek több, mint 60%-ában a szülés nem működik „normálisan”?
Természetesen nem erről van szó! Sokkal inkább arról van szó, hogy a magyarországon a szülést teljesen medikális szemlélettel közelítik meg, ezért kórházi szülés alig-alig történik beavatkozások nélkül – holott a szülés nem betegség! Nagyon érdekes, hogy amíg volt lehetőség szülészorvos választásra, addig választott orvos esetén a beavatkozások aránya még magasabb volt! Ez egy kicsit azt sugallja, hogy mi nők is azt várjuk el, hogy az ovos „dolgozzon meg a pénzéért” és kvázi csináljon valamit és avatkozzon be a folyamatokba! Viszont ha jobban belegondolsz, akkor mi az egészségügyi szakszemélyzet feladata a szülés során? A feladatuk picit olyasmi, mint az úszómestré az uszodában...alaphelyzetben nem kell semmit sem csinálni, hiszen a szülő nő és a kisbaba dolgoznak együtt egy természetes folyamat során (mindenki nyugodtan úszkál a medencében), viszon közbe kell lépni akkor, ha a veszély jelei mutatkoznak (valaki kalimpál és fuldoklik)! De a medikális személet miatt a szakemberek veszélyt látnak a normális, természetes folyamatban is, ezért beavatkozásokat eszközölnek azért, hogy ezeket a vélt vagy valós veszélyeket elhárítsák!
A szülés azonban jóval több, mint egy kórházi esemény! A szülés az anyává válás kapuja, egy olyan esemény, amire halálunk napjáig emlékezünk és egy olyan megtapasztalás ami megerősít a szülő szerepünkben és ami átsegít a korai szülőség nehézségein is – vagy pedig elveszi az önbizalmunkat és akár megkérdőjelezheti a saját alkalmasságunkat a szülőségre! Tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen szülést tapasztalunk meg és milyen lesz a szülés-élményünk! A szülés-élmény pedig nagyban függ attól, hogy mennyire érezzük a folyamatot saját magunk által irányítottnak vagy mennyire veszik ki a kezünkből az irányítás lehetőségét a gyakran ránkerőltetett, szükségtelen beavatkozásokkal! Ráadásul ami még fontosabb: egy beavatkozás ritákán csak egy beavatkozás! Ha a szülés természetes folyamatát és finom hormonális egyensúlyát megbolygatják egy olyan beavatkozással, ami nem indokolt, akkor ez szinte mindig egy következő beavatkozást tesz szükségessé! Ezt a jelenséget hívjuk szülőszobai lavinának vagy szülőszobai dominónak. Nézzünk néhány példát a szülőszobai lavinára:
- A szülés beindítása gyakran hirtelen olyan fájdalmas összehúzódásokat vált ki, amivel nagyon nehéz lehet megbírkózni és emiatt epidurális érzéstelenítés válhat szükségessé. Az epidurális gyakran annyira eltompítja az érzékelést, hogy a kitolási szakaszban vákuumos rásegítés válhat szükségessé a baba világrajöveteléhez. Ez a babának fájdalmat okoz, ami miatt esetleg nehezebb lesz a mellrehelyezés és nehezebb lehet a szoptatás kezdete....
- A kórházi felvétel során gyakran rutin intravénás folyadékpótlást adnak. Ezáltal nemcsak az anya, de a baba teste is felvizesedik, így nagyobb súllyal jön világra, amit természetesen nagyon gyorsan lead. Viszont ez a „túlzott” súlyvesztés akár olyan fokú aggodalomra is okot adhat, hogy már a kórházban megkezdik a tápszeres kiegészítést, ami bizony megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teheti a szoptatást...
- A vajúdás során felesleges vizsgálattal kizökkentik az anyát a vajúdás ritmusából, a vizsgálattal járó ijedtség adrenalin löketet produkál, ami elnyomja a természetes oxitocin hormon hatását. A vajúdás lelassul vagy akár megáll, ezért szintetikus oxitocinnal lendítik be újra a folyamatot. A hirtelen jövő erős összehúzódásokra a baba nem megnyugató szívhanggal reagálhat, ami miatt a műtéti szülésbefejezés válhat szükségessé...
A listát még sokáig lehetne folytatni, de a lényeg, hogy a legkisebb, nem feltétlenül szükséges beavatkozásnak is komoly hatása lehet, ami általában a következő beavatkozást vonja maga után, ezáltal a természetes, egészséges folyamat nagyon könnyen teljesen medikalizált „levezetett” szüléssé alakulhat!
A szülőszoba lavinát a szülésre való minőségi felkészüléssel tudod elkerülni! Ha a pároddal együtt megismeritek a szülés élettani folyamatait, akkor a legtöbb „csapdát” már el tudjátok kerülni, amik nagyon gyakran a lavina első elemét jelentik! Ha felkészülsz, akkor el tudsz készíteni egy olyan szülési tervet, ami tükrözi a szüléssel kapcsolatos preferenciáidat és amit – ideális esetben – még a szülés előtt meg tudsz beszélni az orvosoddal vag a szülésznőddel. Az is segíthet az eligazodásban, ha minden beavatkozás előtt rákérdezel a miértekre...Miért van szükség az adott beavatkozásra? Mit lehetne csinálni a beavatkozás helyett? Mi a kockázata annak, ha az adott beavatkozást nem végeznék el? Mi lenne, ha még várnánk valamennyit és később döntenénk az adott beavatkozásról? Természetesen ilyen párbeszédet csak akkor tudsz folytatni az ellátóddal, ha valamennyire felvértezed magad alapvető tudással.
És még így sem lesz könnyű dolgod a magyar szülészeti ellátás útvesztőjében! Nem lesz könnyű dolgod, mert a magyar szülészeti ellátásban a medikális személet uralkodik és azért sem lesz könnyű dolgod, mert a kórházi hierarchiában a szülésznők az orvosok alárendeltjei – így bár a szülésznők általában inkább hajlanának a „normális” szülés támogatására, nem fognak az orvosokank ellentmondani és sajnos nem dönthetnek kompetens szakemberként egy kórházi szülés során. Viszont azt mondom, hogy ne add fel semmiképpen sem! Igenis fejezd ki a véleményedet az egyes beavatkozásokkal kapcsolatban, vond be magad a döntésekbe, ugyanis alapvető jogod, hogy a beavatkozásokat az információk birtokában elfogadd vagy visszautasítsd! Ráadásul azzal, hogy egyre többen jelezzük az ellátóink felé, hogy másmilyen ellátásra vágyunk és hogy a természetes szülés nem csak azt jelenti, hogy nem kapunk epidurálist, ezzel is segítjük a szülészeti szemlélet átalakulását és így talán lassan a magyar szülészetekre is beköszönt majd a XXI. század...