Ezek a dolgok is a szüléssel járnak!

A tévében, a filmekben a szülés képi megjelenítésekor a kamera általában csak a „szép” dolgokat mutatja: az anya keményen dolgozik és a végeredmény egy gyönyörű, rózsaszín, szuszogó kis újszülött. A szüléssel járó teljesen természetes élettani folyamatokat nem mutatják és kevés szó esik ezekről még nők között is, pedig ha nem vagy rá felkészülve, ezek akár ijesztőek is lehetnek! Ebben a blogbejegyzésben ezekről a kevésbé szép, de telejsen természetes szülést kísérő élettani folyamatokról lesz szó!

Legelőször az egyik leggyakrabban előforduló nem túl illedelmes kisérőjelenséget nézzük meg: ez a hányás. A vajúdás során a nőknek legalább fele egyszer-kétszer kiadja a gyomortartalmát, de ezt ne folyamatos hányásként képzeld el, ami egy komoly gyomorfertőzés velejárója, folyamatos hányingerrel és folyamatos hányással. A vajúdás során a hányás inkább akkor fordul elő, amikor a tested egy új hormonkoktélt készít, ami magasabb fokozatra kapcsolja a vajúdást: a hányás ennek a „sebességváltásnak” szokott általában a kísérőjelensége lenni. Úgy is felfoghatod, hogy milyen bölcs a természet, hogy mindent kidob a testedből, ami útban van, hogy valóban minden porcikáddal csak a vajúdás munkájára tudj összpontosítani! Kórházi szüléseknél a szülőszobában emiatt is van mindig eldobható papír vesetál, otthonszülésnél pedig célszerű kéz-közelben tartani egy kisvödröt vagy lavórt ebből a célból. A leendő apáknak, szüléskísérőknek fontos észben tartani, hogy a „rókázás” után adjanak majd Neked egy-két korty vizet, amivel kiöblítheted a szádból a kellmetlen ízt, esetleg törölgessék meg az arcodat egy nedves kendővel és álatlában egy hányás után különösen jól esik egy ölelés, egy megnyugató símogatás és néhány bíztató szó, hogy minden a legnagyobb rendben halad és hogy a hányás teljesen rendben van és csak azt jelzi, hogy a vajúdás halad a maga tempójában.

A szülés második „illetlen” mellékterméke a kakilás. Ha a vajúdásod magától indul be, akkor nagyon valószínű, hogy néhány órával előtte vagy amikor elkezdődnek az összehúzódások rohannod kell majd a WC-re és egy kiadós hasmenés kíséretében megszabadulsz a beleid tartalmától. Régebben kórházi szülésnél a felvételkor minden esetben adtak beöntést, de ez egy szükségtelen, elavult gyakorlat, egészségügyi indoka az égvilágon semmi nincs és szerencsére a rutinszerűen a legtöbb kórházban már nem alkalmazzák. Ugyanis akár volt hasmenésed a vajúdás kezdetekor, akár nem, akár kapsz beöntést, akár nem: a kitolási szakasznak teljesen természetes velejárója, hogy a baba ereszkedő fejecskéje tolja maga előtt a beleid tartalmát és több vagy kevesebb kaki kijön a kitolásnál. Emiatt nem kell feszélyezned magad, nem kell aggódnod emiatt, hiszen a kórházi szakemberek erre teljesen fel vannak készülve: egy kis papírvatta mindig kéznél van az ilyen esetekre és volt kaki – nincs kaki. Az viszont nagyon fontos, hogy Te elfogadd ezt a kísérőjelenséget és megbarátkozz azzal a gondolattal, hogy nagy valószínűséggel oda fogsz kakilni! Ha ugyanis emiatt aggódsz, hogy ez milyen ciki dolog, ha rosszul érzed magad, ha ellenálsz a nyomási kényszernek, akkor pont azokat az izmokat feszíted meg, amiket a vajúdásnak ebben a szakaszában el kellene lazítanod és ezzel nehezebbé teszed a saját szülésedet, sőt még a gátsérülés esélyét is növeled! A szülésre gondolj úgy, hogy ez az életed legintimebb, legbensőségesebb eseménye: akit megtisztelsz azzal, hogy ezen az úton a kísérőd legyen, azzal vagy olyan intim viszonyban, hogy akár kakilni is merj előtte!

Ennek ellenére, ha mégis szégyenlős vagy, ha mégis nehéz elfogadnod ezt a „kísérőjelenséget”, akkor lehet, hogy a Te esetedben a beöntés nem egy rossz dolog: a kórházba érkezéskor kérj nyugodtan akár beöntést, akár speciális kúpot, mert ezek valamennyire csökkenti az esélyét, hogy a kitoláskor széklet is távozzon. Ha pedig mindennek ellenére mégis nagyon feszélyezed magad és sehogy sem megy a záróizmaid ellazítása, akkor menj el nyugodtan a WC-re! Legtöbbünkben olyan erős az a tanult reflex, hogy a WC-n ülve ellazítjuk a medencefenék izmokat és elengedjünk magunkat, hogy ha a szülés folyamán kimész és ráülsz egy kicsit a WC-re – főleg, ha még a lámpát is lekapcsolod – akkor azzal segítheted a vajúdás és a kitolás folyamatát is. Attól nem igazán kell félni, hogy a baba csak úgy „kipottyan”, a dolgok azért nem történnek annyira gyorsan!

A szülés során a kaki távozásával kapcsolatban logikus kérdésként merülhet fel, hogy nem veszélyes-e a babára, hogy a kijárat közvetlen közelében egy kis széklet is felbukkan(hat). A válasz teljesen egyértelműen nem, mégpedig két ok miatt: az egyik, hogy Magyarországon a legtöbb orvos a várandósság vége felé végez egy bakteriológiai szűrést, amikor megnézik bizonoyos kórokozó bakrtériumok (Streptococcus B) jelenlétét a hüvelyben és a végbélben. Ha ezek élnek a szervezetedben, akkor bár nagyon-nagyon ritkán okoznak problémát a kisbabának, de azért megelőzés szempontjából a vajúdás során adnak intravénás antibiotikumot és/vagy még kiemeltebben figyelik az újszülött állapotát. A másik indok, ami miatt nem szükséges a baba „steril”világrajövetele, az az, hogy élettani szempontból nagyon fontos, hogy a szülőcsatornában a Benned élő „jó” mikroszkópikus lényekkel találkozzon. A magzatburokban a kisbabád szinte steril, de amikor áthalad a hüvelyeden és amikor majd rögtön a születése után a karodba veszed, akkor birtokba veszi a testét láthatatlan élőlények hadserege, kialakítva a baba immunrendszerének az első védvonalát, a mikrobiomot. A mikrobiom milliárdnyi mikroszkópikus lény összekapcsolódó rendszere, ami minden emberen megtalálható, a nyálkahártyákon, a bőrön, a hüvelyben, a végbélben, az emésztőcsatornában: ezek szimbiózisban élnek a testünnkel elfoglalva az életteret az esetleges kórokozók elől, így megakadályozva a betegségek kialakulását. Sajnos sok kórházban még mindig divatos a higiéniára hivatkozva, hogy a hüvelybemenetet a kitolási szakaszban fertőtlenítik: ez nagyon logikusnak hangzik, de sajnos pont a mikrobiom kialakulása miatt sokkalinkább káros, mint haszons – Nyugat-Európában, Amerikában és már sok magyarországi kórházban éppen emiatt ezt már nem is alkalmazzák egyáltalán.

Úgyohogy szülésre készülve próbálj megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a szülés nem egy illedelmes folyamat, hogy a szülés során lesznek szagok, lesznek gázok, lesznek hangok és lesznek melléktermékek is – de ezek az életünk szerves részei, ne félj tőlük! Búcsúzóul itt egy rövid idézet Sheila Kitzinger-től, aki egy nemzetközi szinten elismert szülés antropológus: „Amikor a test megnyílik, hogy életet adjon vagy hogy kiadja magából az élet: a vér, a testnedvek, az ürülék és mindazon anyagok, amiket a test nem tud magában tartani, szabadon áramlanak.”

Az élet profán misztériumai.