Hüvelyi vizsgálat a várandósság alatt: szükséges rossz vagy felesleges zargatás?

A Facebook kiapadhatatlan témaforrásként szolgál a blogomhoz és a videóimhoz: múlt héten többször belefutottam leendő édesanyák kifakadós posztjaiba, ahol arról panaszkodtak, hogy milyen lelketlen és milyen felületes az orvosuk, merthogy nem végez hüvelyi vizsgálatot a terhesgondozás során…Azt hiszem, ez a téma megér egy blogbejegyzést, úgyhogy most arról lesz szó, hogy a várandósgondozás során valóban szükséges-e a hüvelyi vizsgálat, vagy pedig csak egy felesleges zaklatásról van -e szó.

Mielőtt rátérnénk a hüvelyi vizsgálatra, nézzük meg, hogy mi is a terhesgondozás célja és miért van rá szükség? Én is azt vallom, hogy a várandósság és a szülés a legtöbb nőnél természetes, egészséges folyamatok, de a várandósság követésének és a terhesgondozásnak nagyon is fontos szerepe van! Várandósgondozás alatt most nem az extra tesztekre és szűrővizsgálatokra gondolok, mint például a Nifty, Prena és társai, vagy a genetikai tanácsadás és az amniocentézis, hanem a normál terhesgondozási vizsgálatokra. Ezek általában havonta történő havi vizitek, amit Magyarországon tipikusan a szülészorvosok, vidéken védőnők, Nyugat- Európában pedig inkább szülésznők végzik.

A pozitív terhességi teszt után a legelső vizsgálatra a várandósság megállapítása céljából van szükség. Az orvos (vagy szülésznő) megállapítja a várandósság tényét, hogy hány baba van és hogy jó helyen ágyazódott-e vagy ágyazódtak -e be a babák. A későbbi vizsgálatok során pedig követik az édesanya és a kisbaba egészségügyi állapotát, a baba növekedést. A terhesgondozás során megmérik a vérnyomást, a testsúlyt, meghallgatják a baba szívhangját, megmérik a méh növekedését , időnként bizonyos laborvizsgálatokat is végeztetnek és jó esetben kifaggatják a leendő édesanyát a hogylétéről is. Midezekből olyan esetleges problémákra következtetnek, amiket vagy lehet orvosolni (pl. életmódváltással vagy gyógyszeres kezeléssel), vagy pedig lehet ellensúlyozni és a nemkívánatos következményeket enyhíteni kezeléssel vagy beavatkozásokkal. A súlygyarapodást például nem azért nézik minden alkalommal, mert aggódnak a vonalainkért, hanem mert a hirtelen gyarapodás és a magas vérnyomás a preeclampsia egyik jele lehet.

De mi a helyzet a hüvelyi vizsgálattal? Az első találkozás alkalmával elég valószínű, hogy végeznek hüvelyi vizsgálatot, főleg akkor, ha nem áll rendelkezésre hüvelyi ultrahang készülék a terhesség megállapítására, vagy ha már amúgy is esedékes lett volna az éves nőgyógyászati vizsgálat és a rákszűrés. De a későbbi vizitek alkalmával mit állapít meg az orvos egy kézzel végzett hüvelyi vizsgálat során? Azt, hogy a méhnyak az kemény, a méhszáj zárt és a méhnyak hátrafelé áll. Tehát azt a normális állapotot, ami jellemző minden egészséges kismamára, akinél még messze van a szülés ideje! Tehát amit a hüvelyi vizsgálattal megállapítanak, az körülbelül ugyanolyan gyakorlati értékkel bíró információ, mintha mondjuk elmennél a háziorvosodhoz , aki megvizsgálná, hogy hány lábad van és egy orvosi leletben leírná, hogy bizony kettő… Szükséges orvosi vizsgálat ahhoz, hogy megtudd, hogy két lábad van? Természetesen nem! Egy kicsit ugyanez a helyzet a terhesgondozás során a kézi hüvelyi vizsgálattal is: egy normál várandósságnál az ilyen rendszeres, minden alkalommal, szinte havonta végzett hüvelyi vizsgálatnak az égvilágon semmi hozzáadott értéke nincs és nem szolgál semmiféle információval sem a Te, sem a kisbabád egészségi állapotáról! Éppen ezért lehetséges Nyugat-Európában eljutni a szülésig anélkül, hogy valaki akárcsak egyszer is kézi hüvelyi vizsgálatot végzett volna! Az alap ugyanis az, hogy NINCS hüvelyi vizsgálat a terhesgondozás során, pontosan azért, mert ezáltal nem tudnak meg semmiféle érdemleges információt! Tehát azok az orvosok nagyon ódivatú, régmódi személetet vallanak, akik még havonta, minden egyes vizsgálatnál benyúlnak a hüvelybe!

Természetesen más a helyzet, ha valamilyen problémád van: vérzés, abnormális hüvelyi folyás, viszketés, hüvelyi kellemetlenség, amit ki kell vizsgálni. A hüvelyi vizsgálat akkor is indokolt, ha valamilyen kockázati tényeztő merül fel a méhnyak működésével kapcsolatban: például többszöri abortusz, korábbi méhnyak probléma, legalább öt korábbi szülés vagy ikres várandósság. Ezekben az esetekben ugyanis valóban magasabb az esély a várandósság alatt a méhnyak elégtelenségre, ami koraszüléshez vezethet.

De nézzük meg azt is, hogy mi a helyzet a hüvelyi vizsgálattal, ahogy közeledik a terminusok ideje? A modern álláspont az, hogy a hüvelyi vizsgálatnak a terminus közeledtével sincs sok hozzáadott értéke! Képzeld el például az a helyzetet, hogy a harminchetedik hét eltelte után az orvosod végez egy hüvelyi vizsgálatot és megállapítja, hogy méhnyak érése még nem kezdődött meg, a méhszáj zárt és a a méhnyak hátrafelé mutat. Ez az állapot, akár még öt hétig is tarhat, anélkül, hogy beindulna a szülés, tehát semmi érdemleges információval nem szolgált a vizsgálat!

Nézzük meg azt a helyzetet is, ha például ennél a harminchetedik hét utáni vizsgálatnál azt állapítja meg az orvos, hogy hát megkezdődött a méhnyak érése és hogy mondjuk valamennyire nyitott a méhszáj? Mi történehet ekkor? Vagy az, hogy a méhszáj még így marad egy darabig, és ilyen többé kevésbé nyitott még szájjal még bizony hetekig kihúzhatod, vagy pedig az , hogy ez az enyén nyitott méhszáj tovább „érik”, elkezd fejlődni és valóban egy-két napon belül beindul a szülés láncreakciója. De hát eltelt a harminchetedik hét, úgyhogy ez sem egy olyan nagy dráma, tehát nem lesz koraszülött a baba, és mivel mindkét fenti forgatókönyvre ötven-ötven százalék az esély, ezért ebben a helyzetben sem szolgál semmiféle extra információval a hüvelyi vizsgálat!

Nagyon fontos megjegyezni, hogy mindannyian egyediek vagyunk és egy picit máshogy működik a testünk! Ezért a méhnyak állapotából csak saccolni lehet, hogy mi fog történni, de nem lehet bizonyosan megmondani! Viszont egy enyhén nyitott méhszáj hírével sajnos lelkileg fel lehet ültetni az édesanyákat egy érzelmi limbó hintóra, ami rengeteg felesleges izgalommal jár! Hiszen ha azt halljuk, hogy a méhszáj már akárcsak egy centire nyitott, akkor akaratlanul is arra következtetünk, hogy már a kapuban a szülés, pedig a valóságban még a baba hetekig várathat magára enyhén nyitott méhszáj mellett is! Ezért gondold végig, hogy a terminusod közeledtével szeretnéd-e tudni, hogy milyen a méhnyak állapota, akarod-e ezt tudni és kíváncsi vagy-e erre. Ha esetleg nem, akkor egészen nyugodtan utasítsd el a hüvelyi vizsgálatot még akkor is, ha közeledik – vagy elmúlt - a terminusod ideje!

Egészen más a helyzet akkor, ha már döntés született -remélhetőleg közösen – a szülésed beindításáról, akkor a hüvelyi vizsgálat valóban elengedhetetlen. A beindítás módja ugyanis nagyban függ attól, hogy mennyire érett a méhszáj.

Egy kicsit összefoglalva az üzenetemet, ha esetleg Te is elítéled az orvosodat, amiért nem végez hüvelyi vizsgálatot: inkább örülj ennek! Mégpedig azért, mert olyan szakemberrel van dolgod, aki halad a korral és sokkal modernebb, szakmailag megalapozott személetet vall, és legalább egy kellemetlenséggel kevesebb lesz a várandósság alatt! Ennek ellenére természetesen ha hiányolod a rendszeres hüvelyi vizsgálatot, akkor nyugodtan kérdezz erre rá az orvosodnál, és az orvosodnak kötelessége normális,emberi hangon tájékoztatást adnia és őszintén elmondania, hogy a Te konkrét esetedben miért nincs a hüvelyi vizsgálatnak semmi értelme. Természetesen emiatt kinevetni, lealázóan kioktatni a szülőket elfogadhatatlan még egy orvos részértől is!