Hangok a szülőszobában: nem csak halkan lehet szülni!

Amikor szüléstörténeteket hallok vagy olvasok, gyakran szembesülök azzal, hogy a szülőszobában rászólnak az anyára, hogy maradjon csendben, mondván, hogy a kiabálástól nagyon kifárad. Az ilyenfajta szülőszobai fegyelmezés több szempontból is nagyon szomorú: megalázó, hogy a legnehezebb pillanatokban utasítanak rendre egy szülő nőt és szomorú azért is, mert egészen egyszerűen nem igaz, hogy emiatt fárad ki valaki. A szülőszobai hangok és a kiabálás viszont egy olyan téma, amiről nem árt, ha így a szülésed előtt őszintén beszélünk, márcsak azért sem, mert a szülés alatti hangokból egy figyelmes szüléskísérő – a férjed, a parnered – egy csomó információt le tud szűrni, ezért ezt a bejegyzést kifejezetten ajánlom leendő édesapáknak is!

 Egy amerikai szülés-podcastban hallottam azt a velős kifejezést, hogy szülni nem lehet illedelmesen - ezzel csak egyetérteni tudok! Mi nők egész életünkben jókislányként viselkedünk, a tanult normák szerint a gondolkodó énünk, az agykérgünk irányítja a cselekedeteinket, de ha van egyetlen alkalom az életünkben, amikor az irányítást át kell adni az ösztönöknek és le lehet vetkőzni nyugodtan az illedelmességet, hát az a szülés! Az ösztöneink pedig ugyanúgy különböző viselkedésre késztetnek bennünket a szülés alatt , amennyire mi nők is különbözőek vagyunk: más a vérmérsékletünk, mások a reakcióink. Vannak nők, akik kifejezetten csendesen szülnek, általában becsukott szemmel, teljesen kizárva a külvilágot, szinte meditatív állapotban – én is így vajúdtam. Viszont vannak olyan nők is, ahol a belső energiákat a hangok szabadítják fel és sokszor egészen elképesztő, később utánozhatatlan hangokat hallatnak!

A hangosan szülő nőknél a vajúdás alatt inkább a mély, öblös hangok, ismétlődő hangos nyögések, kántálások (óóóóó, úúúúúúúúúú, ááááááááááááááá), nyöszörgések, tehénbőgés szerű hangok jellmzőek, amik sokszor a vajúdási rituálé részét képezik és az összehúzódások alatt akár órákon keresztül ismétlődhetnek. Leendő apáknak azt ajánlom, hogy ha ilyen soha korábban nem hallott ismétlődő, öblös hangokat hallanak a szülőszobában, akkor ettől ne megijedjenek, hanem sokkal inkább örüljenek neki, mert ezek az elmélyülést, a befelé fordulás segítik és arra utálnak, hogy a szülő nő kész átadni magát a szülés erőinek és gyönyörűen együttműködik az összehúzódásokkal! A mély torokhangokkal kapcsolatban Ina May Gaskin, egy világszerte ismert amerikai bába fogalmazta meg a záróizmok törvényét: ő azt mondja, hogy ezek a laza torokkal kiadott hangok együtt járnak a záróizmok, a méhnyak és a medencefenék izmainak az ellazulásával és ezzel segítik a méhszáj tágulását és a kitolási szakaszt. Ha jobban belegondolsz, ebben nagyon sok igazság van! Mennyire tipikus jelenség, hogy egy önfeledten nevető kisgyerek bepisil vagy inkontinencia problémákkal szenvedő felnőttnél becsurran néhány csepp a nevetéstől vagy aköhögéstől – a laza torok (nevetés, köhögés) tényleg ellazítja a záróizmokat!

Mire utalhat az, ha a mély, öblös hangok helyett valódi kiabálást, sikítást vagy jajveszékelést hallasz? Ez általában azt jelenti, hogy a szülő nőnek segítségre, támogatásra van szüksége vagy hogy esetleg pánik lett úrrá rajta! Ha ilyet tapasztalsz partnerként, akkor azt javaslom, hogy menjél nagyon közel az anyához, határozottan öleld át, kérd meg, hogy nyissa ki a szemét és nézzen rád és ismételgesd, hogy minden rendben van, hogy nincs egyedül, hogy Te segítesz neki. Viszont ilyen helyzetekben a rendreutasítás vagy fenyítés, hogy maradjon csendben - ez embertelen, nem szülőszobába illő viselkedés a szüléskísérők részéről! Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem igaz, hogy majd ettől fog elfáradni! Legfeljebb szomjas lesz, de Te kisérőknént majd megkínálod az összehúzódások között innivalóval! Néha az is előfordulhat, hogy a magas hangok, a kiabálás, sőt akár a káromkodás átmehet egyfajta ismétlődő rituáléba – ilyenkor ne a tartalomra, ne a szavak jelentésére figyelj! Ha a viselkedés más jelei nem utalnak a pánikra, akkor ez teljesen rendben van, csak a belső energiák szabadulnak fel így.

 Mi a helyzet a kitolási szakasszal? Talán már láttál olyan szülés videókat, amikor a nők erőlködés nélkül, csukott szemmel, mély relaxációban, csendben hozzák világra a kisbabájukat (hypno-szülés), ez valóban nagyon nyugodt,szép szülés és aki rengeteg gyakorlással tényleg megtanul ennyire mélyen relaxálni akár valóban tud így szülni, de nem ez a jellemző, ne ringasd magad hiú ábrándokban! A kitolásnál megszűnik az elvarázsolt állapot, a megemelkedett adrenalin szint visszarántja az anyát a jelenbe: ősi csatakiáltások, jóval hangosabb nyögések és jajgatások teljesen normálisak a szülésnek ebben a szakaszában! Ilyenkor csendességre rábírni a szülés klimaxát átélő anyát körülbelül annyira hatásos, mint megkérni a férfiakat, hogy a kedvenc focicsapatuk meccsét udvariasan üldögélve, néma csendben nézzék végig (mert különben berekednek 😊)…

 Úgyhogy ha a szülésedre készülsz, ne fogd vissza majd magad a szülőszobában! Hallasd a hangod, ne próbálj illedelmes “jókislány” lenni és ne görcsölj azon, hogy a kisérőid esetleg megbotránkoznak! Viselkedj úgy, ahogy jön, ahogy majd az ösztöneid diktálják, hiszen a szülésed a Te ünneped, mert tiéd a szülés!