Gátvédelem: vajon melyik módszer a legjobb?
A korábbi gátvédelemmel kapcsolatos bejegyzésekben már megbeszéltük, hogy mi az a három legfontosabb tényező, amitől leginkább függ, hogy történik-e gátsérülés. Megnéztük azt is, hogy mi a helyzet a szülés előtti gátmasszázzsal, amit nagyon gyakran ajánlanak szülésre készülődő édesanyáknak. Ebben a bejegyzésben most azokat a gátvédelmi módszereket vesszük górcső alá, amikkel a szülőszobában találkozhatsz.
Sokszor anyák úgy gondolják, hogy a gátvédelem valami jól definiált technológiát tartalmaz, de valójában azok a módszerek, amiket szülésznők, bábák, szülészorovosok alkalmaznak eléggé sokfélék lehetnek és sokszor egymásnak is ellent mondanak. Elsőként nézzük meg a legegyszerűbb gátvédelmi módszert, ami nem más, mint a meleg borogatás. Ezt jellemzően akkor kezdik el alkalmazni, amikor a baba ereszkedő fejecskéje már kezdi kidomborítani a gáttájékot: ilyenkor folyamatosan a hüvelybemenethez tartják a meleg vizzel átitatott textilt az összehúzódások között és az összehúzódások alatt is. A meleg borogatás legnagyobb előnye, hogy olcsó és bárhol elérhető: a melegvízen és a tiszta textílián kívül semmi egyéb nem szükséges hozzá. A meleg borogatás gátvédelmi hatását kutatások egyértelműen visszaigazolták (Magoga et al, 2019; Dolan at al, 2007) és a kutatók azt találták, hogy ez a módszer valóban csökkenti a súlyos (3. és 4. fokú) és a varrással járó (2. fokú) gátsérülések előfordulásának gyakoriságát. Ráadásul a kutatók azt is feljegyezték, hogy a meleg borogatás nemcsak a gátrepedést esélyét csökkenti, de csökkenti a kitolással járó fájdalmat és a szülés utáni fájdalmat is, sőt még a vizelettartási problémák előfordulását is! A kutatások a meleg borogatás előnyét „A” szintű bizonyítéknak ítélték meg, ami azt jelenti, hogy teljesenen egyértelmű, statisztikailag igazolt a beavatkozás hatása. Éppen emiatt ajánlja az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma (ACOG) az USA-ban ezt az eljárást a kitolási szakaszban és emiatt ajánlák a szülészeti szakmai szervezetek például Angliában, Ausztriában, Dániánba, Spanyolországban, Kanadában sőt még Szaud Arábiában is! Ha belegondolsz, hogy a meleg borogatás csökkentheti a gátsérülések arányát, mindjárt jobban érthető az is, hogy miért egyre népszerűbb a vízbenszülés is. A magyar szülészeti iránymutatások nem nevesítik a meleg borogatást, mint gátvédelemre javasolt módszert, hanem a gátvédelemről eléggé általánosságban szólnak, kvázi mint a rutinszerű gátmetszés alternatívája („Minden nőnek joga van gátvédelemmel szülni, első szülésnél is”).
A következő gátvédelmi módszer kapcsán rögtön két módszert is tárgyalunk egyben: az egyik a kézi ellentámasztás, amikor az orvos/szülésznő az egyik kezével a baba fejét, a másikkal pedig a végbélnyílás és a hüvely közötti részt támasztja meg, a másik módszer pedig az úgynevezett „hands-off” módszer, amikor egyáltalán nem nyúl a kezével az anya nemi szervéhez, csak legfeljebb a baba fejecskézét támasztja meg, hogy szükség esetén lassítsa a fej megszületését. Magyarországon néhány kórházban az első módszert, a kézi ellentámasztást alkalmazzák gátvédelemként. Mivel ez a két módszer eléggé ellentmond egymásnak, erről a két módszerről nagyon sok kutatás készül, ugyanis a hívei között parázs szakmai vita folyik, hogy melyik módszer a hatákonyabb. Ráadásul a kutatási eredmények nem egyértelműek...A legtöbb kutatás nem talál számottevő különbséget a gátsérülések arányában akár a kézi ellentámasztást, akár a „hands off” módszert alkalmazzák, bár úgy tűnik valamennyivel alacsonyabb a súlyosabb sérülések aránya és a gátmetszés aránya a „hands off” módszerrel (Huang et al, 2020 meta analízis).
Az utoljára hozott gátvédelmi eljárás az, amit ma Magyarországon legtöbb kórhában alkalmaznak gátvédelem címszó alatt és sok külföldi kórházban is találkozhatunk vele: ez a szülés alatti gátmasszázs. A korábbi bejegyzésemben arról a típusú gátmasszázsról beszéltünk, amit az anyák saját maguknak végeznek már a várdósság alatt, itt viszont kifejezetten arról a masszázsról van szó, amit az orvos vagy szülésznő csinál a kitolási szakaszban. A szülés alatti gátmasszázsnál az anya a klasszikus hanyatfekvős pozícióban van, az orvos vagy a szülésznő pedig a lábai között ül , a mutató és középső ujját a hüvelybe dugja és U alakban mozgatva feszíti a hüvely bemenetét. Ehhez valamilyen síkosítót vagy olajat is használnak, általában elég bőkezűen. Azokban a kutatásokban, amik ennek a módszernek az eredményességét vizsgálják, a módszer kapcsán mindig kiemelik, hogy a masszázs finom és kíméletes legyen. A valósában viszont a szülés alatti gátmasszázs elég messze van a wellness masszázstól, sokszor kifejezetten erős és vehemens feszítést alkalmaznak, ami még fájdalommal is járhat – van olyan anya, aki utólag azt mondja, hogy a gátmasszázs fájdalmasabb és kellemetlenebb volt, mint maga a baba megszületése! A szülés alatti gátmasszázs hatásosságáról 2020-ban Aquino és társa publikáltak egy meta analízist, ami nagyon sok korábbi kutatás eredményét összegezte. Ebben azt a megállapítást tették, hogy a szülés alatti gátmasszázzsal felére csökkenthető a komoly (3. és 4. fokú) sérülések száma, és ez a csökkenés még jelentősebb az első babájukat szülő anyák között. Éppen ezért azt is javasolták, hogy első szülésnél minden anyánál végezzenek a kitolási szakaszban gátmasszázst a gátsérülések elkerülése érdekében.
Hát ez elég egyértelműnek hangzik! Viszont ha mélyebbre ásunk, és megnézzük azokat a kutatásokat, amiknek az eredménye belekerült ebbe a publikációba, akkor egyértelműen kiderül, hogy ezeket olyan országokban végezték, ahol nagyon magas a gátmetszés aránya és a gátmasszázs leginkább a gátmetszés arányát csökkentette és nem a természetes repedések arányát! Ebből viszont inkább arra lehet következtetni, hogy a szülés alatti gátmasszázs inkább azért csökkenti a gátsérülések arányát, mert amikor a szüléskísérő gátmasszázst végez, akkor egészen egyszerűen mással foglalja le a kezét és nem nyúl az olló után – vagy ritkábban – azért, hogy gátmetszést végezhessen! Mivel ma, 2022-ben sajnos Magyarországon még kifejezetten magas a gátmetszési arány, szinte biztosra vehetjük, hogy amennyieben masszíroznak a kitolás alatt egy kórházi szülésnél, akkor valóban csökkentik a gátsérülés esélyét! Igaz ezt nem a masszázs fantasztikus tágulásra gyakorolt hatásával csökkentik, hanem nagyon prózai módon azzal, hogy addig sem vágnak, amíg masszíroznak...
Mielőtt tovább fejtegetnénk ezt a témát, kanyarodjunk vissza a legelső gátvédelemmel kacsolatos bejegyzésemhez. Itt megbeszéltük, hogy a gátsérülés elkerülésének legfontosabb tényezői, hogy (1) nincs rutinszerű gátmetszés, (2) hogy az anya szabadon választhat testhelyzetet a kitoláshoz és hogy (3) a kitolást nem vezényszó, hanem az anya érzései és ösztönei irányítják – és ha valamennyire mégis irányítanak , akkor az lassítás de semmi esetre sem gyorsítás legyen. Az aktív gátvédelem (kézi ellentámasztás és szülés alatti gátmasszázs) iróniája viszont az, hogy ezeket a módszereket kifejezetten úgy lehet végezni, amikor az anya háton fekszik az orvossal vagy szülésznővel szemben premier plánban a szülőágyon! Vagyis ilyenkor az aktív kézi gátvédelemmel egy olyan kockázatot - gátrepedés - igyekeznek csökkenteni, ami azért nőtt meg, mert az anya ebben a felfordított bogár testhelyzetben van! Nem véletlen, hogy otthonszüléseknél tipikusan nem végeznek ilyen jellegű aktív kézi gátvédelmet, a szülést kísérő bába (szülésznő) legfeljebb a baba fejét tartja és esetleg melegvizes borogatást alkalmaz, de általában teljsen hagyják a folyamatot kibontakozni a maga ritmusában, anélkül, hogy az anya nemi szervét kézzel megérintenék.
Bár ez a kézi aktív gátvédelem elég ellentmondásos téma, a történetnek van pozitív oldala is. A szülészeti gyakorlat fejlődése, korszerűsödése sajnos csigalassúságú folyamat. Ezt a fejlődést a gátvédelem témájára fókuszáljva az első lépés a rutinszerű gátmetszés elhagyása után az aktív kézi gátvédelem, elsősorban a gátmasszázs. Aztán ahogy szépen lassan egyre több kórházban, egyre több orvos elhagyja a gátmetszést és helyette masszírozni kezd, sok időnek el kell telnie, mire valóban ez lesz az új „rutin”. Egy idő után amikor már mindenki belátta, hogy a gátmetszés tényleg nem szükséges és anélkül is meg tudnak születni a kisbabák, akkor a kövekező lépés lesz – remélhetőleg – hogy a gátmasszázst is elhagyják és elengedik a teljes vizuális és manuális kontrolt, bízva abban, hogy a női test működik és a legtöbb esetben gyönyörűen működik magától akkor is, ha a nők más testhelyzetben hozzák világra a kisbabáikat és működik akkor is, ha nem látják ennek a folyamatnak minden mozzanatát premier plánban és akkor is, ha közben nem nyúlnak a legintimebb testrészünkhöz...
Sajnos még nagyon sok víznek le kell folynia a Dunán, hogy minden magyar kórházban eljussunk idáig, de azzal, hogy mi nők egyre többet tudunk erről a témáról, nyíltan beszélünk róla és jelezzük, hogy korszerű szülészeti ellátást szeretnénk, mi is hozzájárulunk ehhez a fejlődéshez!
Szerintem ezért is fontos, hogy tudatosan és informáltan vágjunk neki a szülésnek!
(Ezt a cikket az Evidence Based Birth tagságom révén hozzáférhető szakmai anyagok alapján állítottam össze.)
