Jó-e a babának a vajúdás?

A napokban a facebook-on olvastam Andi bejegyzését, hogy ő azért szeretne programozott császáros szülést, hogy ezzel megvédje a kisbabáját a vajúdás okozta veszélyektől. A reakcióból eléggé úgy tűnt, hogy ezzel a véleményével nincs egyedül, úgyhogy nézzük most meg ebben a bejegyzésben, hogy mi is történik a babával a vajúdás alatt és hogy valóban “rossz-e” a babának a vajúdás.

Ha arra gondolsz, hogy a vajúdás alatt a méh összehúzódik és szinte összeszorítja a kisbabát, akkor első ránézésre még logikusnak is hangzik, hogy hát igen, ez biztos nagyon kellemetlen lehet szegény kis pocaklakódnak… Viszont a vajúdás nem csak a méh összehúzódásairól szól, hanem egy gyönyörűen összehangolt folyamatról, ahol a tested és a kisbabád játszák a főszerepet és a hormonok írják a történetet! A szülés drámájában nagyon sok hormonnak fontos szerep jut, de most csak két hormone szerepét fogjuk részletesen megnézni!

Amikor a vajúdás már előrehaladott szakaszban van, a fájdalomérzet és az oxitocin hormon magas szintje az agyban endorfin típusú hormonok termelését vált ki. Az endorfinok természetes drogként működnek, csökkentik a fájdalomérzetet és álomszerű vajúdó varázsvilágban ringatnak majd. Az endorfinok fontos szerepet játszanak a kötődés folyamatában is hogy majd a születése után anyatigrisként szeresd és védelmezd a kisbabádat! A vajúdási hormonok koktélja a méhlepényen keresztül természetesen eljut a kisbabád vérkeringésébe is! Az endorfin tipusú hormonok irányítják az ő kötődési folyamatát is és segítik majd abban, hogy az első felsírás után majd megnyugodjon, stabilizálódjon a légzése és a pulzusa amikor a bőrödhöz ér és a hangodat hallja! A kitolási szakaszban egy másik hormonnak jut fontos szerep: ez az adrenalin hormon, amit a stresszel szoktunk összefüggésbe hozni. A legtöbb szülő nő egy picit megijed, amikor az összehúzódások ritmust és fokozatot váltanak a kitolási szakasz kezdetekor…Megugrik az adrenalin típusú hormonok szintje, ezért ilyenkor hirtelen visszazökkenünk a vajúdó varázsvilágból a jelenbe, ismét élesen és tiszta fejjel tapasztaljuk az eseményeket és megújúlt erővel vágunk neki a szülés következő szakaszának! Természetesen az adrenalin hormon is átjut a kisbabád vérkeringésébe és az adrenalin típusú hormonok miatt lesz majd éber és ezek a túlélésre késztető hormonok irányítják majd a viselkedését, hogy felfedezze a testedet, megkeresse a mellbimbót és a születés után rövid idővel szopizni kezdjen!

A hormonok után nézzük meg az összehúzódások hatását is! A kitolási szakaszban általában már nem ép a magzatburok, így ezek az rendkívül erős összehúzódások valóban közvetlenül érik a babát. Ez az erős stimulus ingerli a nyakban futó vagus ideget, aminek hatására csökken a baba pulzusa és a vér az agyba és a szívbe áramlik, míg a test többi szervében csökken a keringés. Ezzel a mechanizmussal tulajdonképpen védi magát a baba, hogy a méhlepény összepréselése miatt keletkező pillanatnyi oxigénhiányos állapotban elegendő oxigénhez jussanak a létfontosságú szervei. Sőt mitöbb, ezzel a mechanizmussal nemcsak védi magát a baba, de ez a “jó” stressz mobilizálja az energiatartalékait is, hogy mire világra jön, azonnal felhasználható “tüzelőanyag” álljon rendelkezésre a testhőmérséklet szabályozására és az alapvető életfunkciókhoz!

Mi történik még a babával a kitolási szakaszban? Ahogy a szülőcsatornán áthalad, a teste összeszorul és szinte kipréselődik a tüdőből és a légutakból a magzatvíz – vagyis felkészül a tüdeje, hogy a megszületés után azonnal munkába tudjon állni és a baba lélegezni tudjon! Emiatt a mechanizmus miatt nem szükséges hüvelyi úton született babáknál a légutak leszívása, hiszen a természet elvégzi ezt a munkát is, igaz kicsit ijesztő lehet látni, ahogy a születő baba orrán és száján szinte sugárban folyik a magzatvíz a megszületés pillanatában, de ez a normális, úgyhogy elsősorban leendő apáknak célszerű erre a látványra lélekben felkészülni!

Császáros szülés esetén a vajúdás fenti pozitív hatásainak elmaradása miatt gyakrabban válik szükségessé az újszülött intenzív ellátása vagy lélegeztetése, mint ugyanolyan időpontban hüvelyi úton született újszülötteknél

Kevésbé látványos és kevésbé kézzelfogható még egy fontos mozzanat: az újszülött mikroflórájának a kialakulása. A baba ugyanis szinte steril az anyaméhben, viszont amikor áthalad a szülőcsatornán, az ott élő mikroszkópikus lények szinte birtokba veszik a testét. Azáltal, hogy ezekkel a “jó” mikroszkópikus lényekkel találkozik először, kevesebb esélye van teret hódítani a kórokozóknak! A mikroflóra, más néven a mikrobiom kialakulása tehát fontos lépcső az immunrendszer első védvonalának kialakításában és műtéti szülésnél ez a folyamat sem tud kiteljesedni. Kutatók erre vezetik vissza azt, hogy császárral született gyerekeknél és később a felnőtt korban is gyakrabban fordulnak elő immunrendszerrel kapcsolatos betegségek: ekcéma, allergia, érzékenység és asztma is.

A fentieket összefoglalva tehát kedves Andi, egyértelműen tévhit az, hogy a műtéti szülés jobb a babának! Császáros szüléssel nemhogy megkíméljük a babát és jobbat teszünk neki, de éppen fordítva! Ha a császármetszés orvosilag nem szükséges, akkor bizony azzal nemcsak a baba életkezdését nehezítjük meg és fokozzuk a későbbi asztma, ekcéma, allergia és érzékenység kialakulásának az esélyét, de még a saját egészségünket is kockára tesszük – teljesen feleslegesen! Ez alapján a logika alapján egy picit még tovább mennék: ha tudod azt, hogy valamilyen ok miatt a kisbabád műtéti úton fog világra jönni (pl. farfekvéses baba és az orvos nem vállalja a hüvelyi szülést vagy egy előző császár miatt Te úgy döntöttél, hogy nem akarsz VBAC-et és a következő baba is császárral születik), akkor megkönnyítheted a kisbabád adaptációját azzal, hogy nem program császárt választasz valamikor a 39. héten, hanem megvárod a vajúdás spontán beindulását a műtéttel! Ha így teszel, akkor biztos lehetsz abban, hogy a babád már tényleg készen áll a megszületésre és a vajúdás hosszától függően valamennyire még a vajúdási hormonkoktél pozitív hatásából is részesülhet! Természetesen ez csak akkor opció, ha mindketten egészségesek vagytok és nem merül fel egyéb komplikáció, ami valóban a programozott császáros szülést tenné szükségessé!