Három lecke a szülésről - amit Dunduskától tanultam!

Ebben a bejegyzésben több mint 40 évet utazunk vissza az időben: az első élő találkozásom a szüléssel, az elléssel gyerekkoromban történt, 7-8 éves lehettem. Dunduska kutyánktól - aki ír szetter és magyar vizsla felmenőkkel rendelkezett - három olyan fontos leckét tanultam a szülésről, amit Te is sikeresen alkalmazhatsz majd a kisbabád világrajövetelekor.

Szóval a múlt század nyolcvanas éveinek elején vagyunk...falusi környezetben, sőt inkábáb tanyasi környezetben laktunk, Dunduska és Tisza őrizték a házat. Dunduska erdendően Duna névre hallgatott, de az évek során Dunduskává szélesedett, szigorú monogám kapcsolatban élt Tiszával, aki egy hatalmas, robosztus magyar vizsla volt. Dunduska a termékenység kutya-istennője volt, rendszeresen megajándékozott minket egy alomnyi kiskutyával és egy-egy ellésnél tizenkét kölyöknél alább egyszersem adta, a rekordja ha jól emlékszem 21 vagy 22 kiskutya volt. Amikor Dunduska az ellés előtt kezdett egy nagy barna szőrös lufihoz hasonlítani, a Nagymamámmal friss szalmát hoztunk, kitakarítottuk a kutyaólat és vártuk a kiskutyákat...

De Dunduska egyik reggelre eltűnt! Nem volt sehol! Hiába hívtam, hiába szólítgattam...Dunduska elveszett. A Nagyi bölcsen legyintett: Hagyd csak Kiskatám, biztos elment elleni, majd holnap megkeressük... És itt el is érkeztünk az első leckéhez, ami az elvonulás. A vajúdás, a szülés ugyanis nem egy közönséget ígénylő színi előadás, hanem egy nagyon intim, belsőséges folyamat, amit az ösztöneink és a hormonok tánca irányít. A szülés hormonjai pedig akkor működnek tökéletesen, ha elvonulunk, ha elcsendesedünk, ha nyugodtan tudjuk befelé irányítani a figyelmünket - és ez igaz minden emlős állatra, belértve a Homo Sapiens-t is! Az elvonulást ne úgy képzeld el, hogy az első öszehúzódás után azonnal el kell vágni a világgal minden kapcsolatot, az elvonulás inkább egy folyamat...lelki és testi síkon is. Nézzük először a lelki elvonulást! A vajúdás elején valószínűleg nagyon izgatott leszel, talán felhívod az Anyukádat, a barátnődet, beszámolsz a nagy hírről, még egyszer leellenőrzöd a kórházi csomagodat és talán a babaruhákat is. Ahogy a vajúdás halad majd előre, az összehúzódások erősödnek, hosszabbodnak és egyre gyakoribbá válnak - Te pedig egyre kevesebbet fogsz beszélni, a mondataid egyre rövidebbek leszenk, az izgatottság eltűnik, egyre inkább befelé fordulsz és szépen lassan kiiktatod a külvilágot a tudatodból.

Mi a helyzet a testi elvonulással? A kórházi szülések világában testi elvonulás megpecsételője maga a kórházbamenetel. Ezzel az utazással szimbolikusan is kivonod magad ideiglenesen a társadalomból, hogy majd az új anya szerepedben térj vissza a kórházból. De a testi elvonulás nemcsak a kórházi szülésekre jellemző! Otthonszüléseknél nagyon gyakori, hogy bár a nappali szépen ki van díszítve a szüléshez, gyertyák és fényfűzérek teszik hangulatossá a szobát, de az ösztönök mégis a fürdőszobába, a WC-be vagy az előszobába teszik át a vajúdás vagy a megszületés helyszínét!
A Dunduskától tanult első leckéből a legfontosabb üzenet – különösen egy kórházi szülésnél – hogy akkor halad a vajúdás a maga útján a legjobban, ha környezet támogatja ezt az testi-lelki elvonulási folyamatot, magyarul ha békén hagynak. Minden szó, minden új szereplő, minden felesleges rutin-beavatkozás, minden szükségtelen méhszáj-vizsgálat az elvonulás ellen hat és gátolja a hormonok és az ösztönök kiteljesedését a vajúdás szimfóniájában! Milyen jó lenne, ha minden szülőszoba ajtaján kint lógna a tábla, hogy „Kérem ne zavarjanak, itt komoly munka folyik!”

Na de kanyarodjunk vissza Dunduskához a második leckéért! Amikor másnap a Nagymamámmal Dunduska keresésére indultunk, minden alkalommal valami sötét helyen, tüskés, bozótos alján vagy a fészer legsötétebb zugában találtuk meg. Ugyanis a vajúdásban, a hormonok munkájában nagy szerepe van a fénynek is – és a folyamat akkor megy gördülékenyebben, ha a fényből viszonylag kevés van. Ezért azt mondom, ha kórházban szülsz a parnered húzza be a függönyt, kapcsolja le a villanyt és kedvesen, de határozottan kérje meg a kórházi szakembereket, hogy amennyire csak lehet ezt tartsák tiszteletben. A tompa fények - és a nyugalom - abban is segítenek majd, hogy jobban fogsz tudni koncentrálni az ellazulásra, a relaxációra, ami átsegít majd az összehúzódások hullámain.

Térjünk rá a harmadik leckére! Dunduskát megtaláltuk a bokrok alatt, a kiskutyákat Nagyival egy szalmával bélelt kosárba raktuk. Dunduska teljesen megbízott bennünk, büszkén döcögött mellettünk, ahogy átköltöztettük az új kutya-családot a tiszta kutyaólba. Mihelyt a kiskutyákat a friss szalmára raktuk, Dunduska azonnal köréjük kucorodott, megnyalogatta őket, megszuszakolta őket egy kicsit az orrával és a kis nyivákoló jószágok néhény pillanat múlva elcsendesedtek és békésen rácuppantak Duduska emlőire. És Dunduska attól a pillanattól kezdve el nem hagyta a kölyköket, és jópár napig csak enni és a dolgát elvégezni ment ki, de a legfinomabb húsos csont sem tudta volna eltántorítani a kiskutyáitól! És pontosan ez a harmadik lecke, amit Dunduska élőben mutatott meg nekem: Neked is és a kisbabádnak is az a legjobb, ha megszületése után Veled van, lehetőleg minél többet közvetlen bőrkontaktusban. Milyen érdekes az állatvilág, hogy MINDEN emlős állat, amelyiknek magatehetetlen utódja van, legyen szó az aranyhörcsögtől, az oroszlánról vagy akár a gorilláról pontosan úgy viselkedik az utódjaival, ahogy Dunduska. Az emlős állatok világában csak nekünk, embereknek jut eszünkbe az a teljesen abszurd ötlet, hogy a magatehetetlen, frissen született kisbabánknak jobb helye lehet a csecsemőosztályon, mint a saját édesanyja mellett és jobban gondozhatja egy ismeretlen csecsemősnővér, mint a saját édesanyja! Ha ezt így nézed, ugye milyen hajmeresztő az egész?

Képzeld el a kisbabádat, hogy a világra jövetel micsoda hatalmas változás az életében. Eddig Te tartottad a méhedben kellemes melegben, Tőled kapta a táplálékot a méhlepényen keresztül, Tőled kapta az oxigént is és folyamatosan, megnyugatóan hallotta a hangodat, hallotta a szívverésedet, hallotta az emésztésed megnyugtató kurtyogását is. Abban a pillanatban, amikor a világra jön, hirtelen, életében először el kell kezdeni szabályozni a saját testhőmérsékletét, el kell kezdenie szabályozni a saját vércukorszintjét és ez még mind nem elég, el kell kezdenie lélegeznie is! Hatalmas feladat egy kis három kiló körüli magatehetetlen kis ember-babának! Viszont ha a karodba veszed, ha meztelenül a saját meztelen bőrödhöz rakod, akkor rögtön leveszel jópár gondot a válláról! Hiszen a Te testeddel melegíted – a szülési hormonok helyi felmelegedést okoznak a mellkasodon és a hasadon a szülés után - , így kevesebb energiát kell hirtelen a saját hőszabályozására elfecsérelnie, a megtakarított energiával pedig jobban tudja szabályozni a vércukorszintjét, rádaásul ismét hallja a biztonságot jelentő ismerős szívdobogást is, ami miatt azonnal jobban érzi magát ebben a rideg-hideg kinti világban. De ne gondold, hogy a közvetlen bőrkontaktussal, hogy csak a baba jár jól! Amikor a karodba veszed, vagy pláne amikor szoptatod a babát az oxitocin szint megemelkedik a véredben, ez pedig összhúzza a méhedet, emiatt a szülés után leválik a placenta, a későbbiekben pedig ez segít abban, hogy csökkenjen a szülés utáni vérzésed. Az oxitocint nem véletlenül hívják szerelem-hormonnak is, ugyanis ez a hormon (is) fogja segíteni az a folyamatot is, amit kötődésnek hívunk. Ami miatt majd Te is anyatigris leszel.

Miben segít még a közvetlen bőrkontaktus? A szoptatásban! Az első napokban még csak gyűszűnyi mennyiségű eljőtej van a melledben, valószínűleg nem is látod. A természet ezt is olyan bölcsen rendezte el, hogy pont annyi van a melledben ebből az aranyat érő elő-tejből, amennyie a cseresznye méretű újszülött gyomorba szükséges! És ennek a gyűszűnyi mennyiségnek a kiszopizása lesz az első két-három napban a felkészülés, a gyakorlatozás mindkettőtöknek, hogy mire a komolyabb mennyiségű érett tej kezd termelődni, már rutinosan menjen a szoptatás és a szopizás is! És a jó öreg mondás a szoptatásra és a szopizásra is igaz: gyyakorlat teszi a mestert! Tedd minél gyakrabban mellre a kisbabádat az első időszakban, tarts nyugodtan a karodban, tarts, magad mellett minél tovább, lehetőleg közvetlen bőrkontaktusban segítsd a hőszabályozását, élvezd az elhatalmasodó szeretetet és gyakoroljátok mindeketten a szoptatás művészetét! Mert ez a legjobb Neked, a kisbabádnak és a szoptatás sikeressége szempontjából is!

Remélem, ezt a három Dunduskától tanult leckét Te is könnyen és egyszerűen tudod majd hasznosítani a Te kisbabád érkezésekor! Boldog babavárás és nagyon szép szülést kívánok Neked!