Meglepő tények a közvetlen bőrkontaktusról

Ha egy kicst belegondolsz, elég bizarr dolog a baba és az édesanya közötti közvetlen bőrkontaktusról beszélnünk, hiszen az emberiség történetének sok-sok tízezer éve folyamán ez volt a „szokás”. A huszadik században viszont eljutottunk odáig, hogy elhitették velünk – mi pedig elhittük – hogy az újszülött kis ember-gyereknek jobb helye van a melegítőaszalon, a csecsemősnővéreknél, az újszülött osztályon, semmint a saját édesanyja karjaiban... A múlt század hetvenes éveiben néhány úttörő gyerekorvos* az USA-ban megkérdőjelezte ezt a gyakorlatot és kutatásokkal igazolták ennek ellenkezőjét. A babának a születése után az anyja karjaiban van a helye. Egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül.

Az azóta eltelt több, mint ötven évben könyvtárakat lehetne megtölteni a szülés utáni anya-baba testkontaktus fontosságáról, ennek ellenére azonban sajnos még 2024-ben is hallhatod, hogy jobb a babánk, jobb Neked ha elviszik mellőled vagy hogy nem kell annyit kényeztetni a kisbabát és hasonlók... Úgyhogy ezzel a bejegyzéssel most én is beállok azoknak a sorába, aki azt vallják a közvetlen bőrkontaktusról, hogy minnél több – annál jobb! Természetesen megtudhatod azt is, hogy miért – és gyanítom lesz egy-két érdekes meglepetés is!

Na de mielőtt megnéznénk az előnyöket, tisztázzuk azt, hogy mit értek a bőrkontaktus alatt. Hát nem azt, amikor felöltözve átöleled a felöltöztetett kisbabádat. Természetesen ez is szuper, de itt nem erről van szó. Nem is arról, amikor a megszületése után egy-két percre a karodba adják a babát, de utána egy felöltöztetett – ne adj’Isten bepólyált – újszülöttet kapsz vissza az aranyórára. Amiről ez a bejegyzés szól, az a valódi közvetlen bőrkontaktus közted és a kisbaba között, vagyis amikor a felsőtested csupasz és meztelen a kisbaba is (legfeljebb egy pelus és sapka van rajta) és együtt vagytok betakarva.

Úgyhogy nézzük a közvetlen bőrkontaktus előnyeit – először a baba szempontjából - és ehhez nézzük meg azt, hogy mi történik a kisbabával a születése során!
A kitolási szakaszban az összehúzódások alatt kevesebb oxigén jut a babához, emiatt esik a pulzusa: kvázi stresszes állapotba kerül. Erre a stresszre azonban ne negatívumként gondolj, mert ez egy élettani állapot (pozitív stressz), ami beindítja a barna zsírszövet bontását, ami majd energiával szolgál a baba testhőmérsékletének a fenntartásához. Ha belegondolsz, a pocakodban a kisbabádat mindennel Te látod el: oxigénnel, tápanyagokkal, energiával – és a Te dolgod az optimális hőmérséklet fenntartása is! A megszületése után azonban hirtelen hatalmas feladat hárul a babára: lélegeznie kell és fenn kell tartani a a testhőmérsékletét a saját erejéből, és ehhez bizony nagyon sok energiára van szüksége! Az energia a barna zsírszövet bontásából keletkező ketontestekből és a vérében lévő glükóz molekulákból származik, amiket a baba elkezd felhasználni a testhőmérsékletének a fenntartásához: vagyis csökken a vércukorszintje. A természetnek csodálatos ellenszere van, amivel csökkenteni tudja a vércukorszint esését: a Te tested! A baba születése után a mellkasod és a pocakod helyileg felmelegszik és melegítőpárnaként segíted a kisbabád hőmérsékletének és ezáltal a vércukorszintjének a stabilizálását! Mindezt természetesen csak akkor, ha meztelen bőrkontaktusban vagytok! Vagyis a bőrkontaktussal tulajdonképpen a kisbabád szülés utáni adaptációját segíted! És most az egészséges, időre született kisbabákról volt szó – képzeld el, hogy ez még mennyivel fontosabb (lenne) a problémás babáknak!

Ez a csodálatos jelenség nem csak rögtön a szülés után tapasztalható, de később is! Sőt: nemcsak a Te tested melegszik fel helyileg, de a férjedé, a családtagjaidé, sőt tulajdonképpen bárki felnőtté, amikor egy kisbabával közvetlenül bőrkontaktusba kerül és egyes források szerint ez a hőmérséklet emelkedés akár két Celsius fok is lehet! Úgyhogy ha műtéti úton látja meg a világot a kisbabád, ez is egy nyomós indok arra, hogy kiállj az érdekeitekért és ha Veled nem is oldható meg a közvetlen bőrkontaktus a műtét után, legalább az édesapjával megszakítás nélkül lehessen „szőrkontaktusban”.
Most egy picit kalandozzunk el térben és időben Bogotába, Kolombiába! A hetvenes években egy nagy bogotái kórházban rengeteg koraszülött kisbaba volt, viszont nem volt elég inkubátor... Az orvosok kínjukban azt találták ki, hogy ezeket az icipici koraszülött kisbabákat vegyék az édesanyák közvetlenül a mellükre és így tartsák melegen őket. Az eredmény mindenkit meglepett: az édesanyjukkal lévő koraszülött babák túlélési rátája és életfunciói lényegesen jobbak lettek, mint az inkubátorban lévő társaiké! A bogotái orvosok Kangoroo Mother Care-nek, magyarul kenguruzásnak nevezték el a módszert, ami azóta beépült az Egészségügyi Világszervezet koraszülött protokoljába** is, ami úgy fogalmaz, hogy a kenguruzás biztonságos és hatékony alternatívája a hagyományos koraszülött ellátásnak és a folyamatos kenguruzást és az anyatejes táplálás mihamarabbi megkezdését javasolják terápiaként a 2000 g vagy az alatti újszülöttek ellátásánál, mihelyst az állapotuk stabilizálódott. Tehát a közvetlen bőrkontaktus a koraszülöttek számára nem a hab a tortán, hanem maga a terápia!

Na de térjünk vissza az egészséges, időre született kisbabákhoz! Tehát a baba számára az egyik nagyon fontos előnye a közvetlen bőrkontaktusnak a vércukorszint stabilizálásának támogatása, a testhőmérséklet stabilizálása által. A következő pedig a kisbaba mikroflórájának, a mikrobiomnak a kialakításában játszott szerepe. A mikorobiomról egyre több szó esik, ugyanis egyre több kutatás lát napvilágot arról, hogy a velünk szimbiózisban élő sok-sok milliárdnyi mikro élőlénynek sokkal nagyobb szerepe van az egészségünk megtartásában, mint azt korábban gondoltuk. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy nemcsak az emésztésünk, de allergiák, autoimmun betegségek és más krónikus betegségek is nagyban függenek a mikrobiom egyensúlyától. És hogyan támogatja a közvetlen bőrkontaktus a mikrobiom kialakulását? Az anyaméhben növekvő kisbaba szinte steril a megszületésekor: a mikro kolonizáció első fontos lépcsője a hüvelyen való áthaladása, ahol találkozik az édesanya hüvelyében élő mikroélőlényekkel. A kolonizációnak azoban itt még nincs vége, a következő fontos lépés a közvetlen bőrkontaktus az édesanyával, a harmadik pedig a szoptatás...A kolonizáció tehát egy hosszú folyamat, ami a baba születésétől körülbelül egy-két éves koráig tart. Ezért is nagyon fontos, hogy a közvetlen bőrkontaktus ne csak az aranyórára korlátozódjon, de utána is bújjatok össze minél gyakrabban.

Na de jöjjön a kövekező előny! Az a baba, akit többet van közvetlen bőrkontaktusban az édesanyjával többet szopizik, jobban gyarapszik, nyugodtabb és többet alszik... A közvetlen bőrkontaktus felerősíti a táplálkozás ősi ösztönét, ezért lehet általában szopizásra bírni a nekivetkőzéssel még a besárgult kis álomszuszékokat is és valószínűleg emiatt szopiznak többet a babák közvetlen bőrkontaktusban... Ráadásul azáltal, hogy a baba hallja az anyaméhből ismerős hangokat – mint például a szívverésed, emésztésed hangjait – nyugodtabb lesz, így csökken a stesszhormonok szintje, ami javítja az emésztését, ezért a felvett táplálékból még több tápanyagot tud hasznosítani és ezért jobban gyarapszik. A közvetlen bőrkontatkussal kapcsolatos kutatásoknak volt még egy érdekes eredménye: 2017-ben kutatók azt találták***, hogy azok a babák, akik sokat vanna az első napokban közvetlen bőrkontaktusban az édesanyjukkal, kevésbé fájdlamasnak élik meg a vérvételt és egyéb procedúrákat. Az aranyóra fontosságáról, a közvetlen bőrkontaktusról Ann E. Bigelow és Michelle Power végzett évtizedeken keresztül kutatásokat, és 2021-ben publikáltak erről a témáról egy összegzést****, ami visszamenőlegesen, 9 éves gyerekeken is vizsgálta a korai bőrkontaktus hatását. A kutatásaikat randomizált módon végezték, ami azt jelenti, hogy édesanyákat véletlenszerűen soroltak a „beavatkozás” és a „kontroll” csoportba. A „beavatkozás” csoportba kerülő édesanyákat arra kérték, hogy az első héten naponta legalább hat órát legyenek közvelen bőrkontaktusban a kisbabájukkal, a másodiktól a negyedik hét végéig pedig legalább napi két órát. A kontroll csoportba kerülő édesanyáknak pedig nem adtak semmiféle iránymutatást a bőrkontaktus időtartamáról. A kutatásban az édesanya-baba párokat a szülés után egy héttel, egy hónappal és három hónappal vizsgálták, majd pszichológiai tesztekkel vizsgálták a gyerekeket kilenc éves korukban is. És hogy mi lett az eredmény? A „beavatkozás” csoportban - vagyis ahol sokat voltak bőrkontaktusban az édesanyák a kisbabáikkal - azt tapasztalták, hogy a több babát szoptattak az édesanyák és tovább is szoptatták a kisbabáikat, mint a kontrol csoportban. Azt is tapasztalták, hogy a „beavatkozás” csoportban hamarabb kialakult az anyák válaszkészsége és hatékonyabban, jobban kommunikáltak a kisbabáikkal és kilenc évesen a beavatkozás csoportból származó gyerekek érzelmileg érettebbek voltak és jobban reagáltak a szélsőséges érzelmekre is, mint a kontroll csoportban lévő kortársaik. Az anyáknál a stresszhormonok szintjét vizsgálták: a kortizol szint mindegyik vizsgálatnál alacsonyabb volt a azoknál az édesanyáknál, akik sokat voltak bőrkontaktusban a kisbabájukkal és alacsonyabb volt a szülés utáni depresszió előfordulása is!

Az érzelmi stabilitás azonban nem az egyetlen előny az édesanya számára! Rögtön szülés után a közvetlen bőrkontaktus nagyon erős stimulusként hat: érzed a kisbabád illatát, tapintod a bőröcskéjét, érzed a mozgását, hallod a sírását vagy a szuszogását...Ez a stimulus megemeli a vérben az oxitocin hormon szintjét, ami a kötődés, a válaszkész anyai gondoskodás kialakulásáért felel és ismét összehúzódásra készteti a méhet is. Az összehúzódás miatt válik le a méhlepény és húzódik össze a mögötte maradó „seb”és emiatt csökken a szülés utáni vérzés is. Ezt a folyamatot tehát az oxitocin hormon irányítja, amire még duplán rásegít a kisbabád a lábacskáival egy kis méhmaszázzsal is!

Édesanyaként a közvetlen bőrkontaktus harmadik előnye kevésbé objektív és nem is mérhető semmiféle műszerrel...ez ugyanis nem más, mint az, hogy a kisbabáddal meztelen bőrkontaktusban lenni egészen egyszerűen fantasztikus érzés, amit ne hagyj ki! Úgyhogy ennek a bejegyzésnek a lezárásaként arra bíztatlak, hogy engedd meg magadnak minél gyakrabban azt a luxust, hogy összebújsz – és hogy összebújtok - a kisbabáddal: éppen azért, mert ez nem luxus, hanem nagyon egyértelmű, kézzel fogható élettani előnyökkel jár nem csak a kisbabád számára, de tulajdonképpen az egész családod számára is!

Nagyon boldog készülődést és sok boldog összebújást kívánok Neked!

___________________________________________________________________