Újszülött ellátási szokások, amik nem segítik a kisbabád életkezdését!

A baba megszületése után, a rutin újszülött-ellátás keretében még ma is olyan szokásokkal találkozhatsz, amik biztony nem könnyítik meg sem a baba életkezdését, sem pedig a szoptatás sikerességét. Ezért most megnézünk öt olyan – ma, 2023-ban is előforduló – kórházi újszülött-ellátási szokást, amik a legtöbb esetben feleslegesek és egyáltalán nem tudományos alapokon nyugszanak. Azt már most mondom, hogy a helyi szokások nagyon változóak. Ezért fontos, hogy próbálj információt szerezni a kórházban vagy a szülészet Facebook csoportjában, hogy mire számíthatsz ott, ahol szülni fogsz és ha és ha van olyan elem az ellátásban, amit el szeretnél kerülni, akkor azt feltétlenül jelezd a szülési tervedben vagy valamilyen úton módon a szülésed során!

De nézzük sorra ezeket az újszülött-ellátási szokásokat! Ahhoz képest, hogy ötven éve még fejjel lefelé lógatták születésük után a babákat és még a popsijukat is megpaskolták, talán nem annyira hajmeresztő, hogy manapság csak jól meggyömöszölik őket és általában leszívják kézi pumpával a légutakat. Valójában azonba ezek is ugyanolyan feleslegesek egy egészséges, normal időben, hüvelyi úton született kisbabánál, mint a fejjel lefelé lógatás és a popsi ütögetés! A babák ugyanis nem a gyömöszölés, masszírozás miatt kezdenek el lélegezni születésük után néhány másodperccel, hanem a hőmérséklet- és a nyomáskülönbség hatására! De még ha nem is történik meg azonnal az első levegővétel, a baba oxigénellátása biztosított a Te légzésed által, a méhlepényen és a pulzáló köldökzsinóron keresztül! A légutak leszívása pedig a legtöbb esetben azért szükségtelen, mert a szülőcsatornán való áthaladáskor kipréselődik a tüdőben és a légutakban lévő magzatvíz, ami sokszor azt eredményezi, hogy a fej megszületésekor sugárban ömlik a magzatvíz a baba szájából és orrából – ami akár ijesztő is lehet leendő apáknak, ha nem tudják, hogy ez az élettani folyamatok teljesen természetes része! Ha a baba műtéti úton jött világra, akkor viszont más a helyzet és ekkor egyértelműen szükséges a légutak eszközös leszívása!

Miután az egészségügyi szakemberek megbizonyosodtak a baba lélegzésről – és szokástól függően meggyömöszölték a babát és leszívták a légutakat - a legtöbb magyar kórházban ilyenkor az édesanyja karjaiba adják vagy a pocakjára teszik a babát – néhány perc erejéig! Sajnos sok kórházban ezzel “le is van tudva” a közvetlen bőrköntaktus és a köldökzsinór elkötése után következik a fürdetés! A csecsemősnővér ilyenkor a babát a csap alá tartja és valóban tetőtől talpig alaposan lemossa. Egy újszülött baba azonban nem piszkos, nem undorító, nem büdös, tehát már emiatt sincs szükség a lemosására! Az újszülöttek valóban nedvesek, nyákosak, talán egy picit még véresek is, de higiéniai szempontból nem összehasonlíthatóak mondjuk a férjed edzés utáni pólójával vagy zoknijával! Ráadásul a bőrükön még van több-kevesebb vernix cremosa, ez a fehér, krémszerű anyag, ami a baba bőrét védte és táplálta a méhedben és ami még a születése után is csökkentené a születés utáni bőr szárazságot és hámlást…ha nem mosnák le! A lemosással ráadásul eltávolítják azoknak a “jó” mikro élőlényeknek egy részét is, amivel a baba a szülőcsatornán való áthaladásakor talákozott és amik az ő mikrobiomját, az immunrendszerének az első védvonalát építenék ki! És ez még nem minden! Kutatók azt tapasztalták, hogy a magzatvíz és az előtej szaga nagyon hasonló, és a baba kezén lévő magzatvíz szaga – is - készteti a babát arra, hogy születése után a kezecskéjét, fejét mozgatva keresse a mellet és sikeresen szopizni kezdjen!

A baba lemosása és szárazra törlése után következik általában a mérés – mindez még a baba életének első öt-hat percében! Temészetesen nagyon fontos, hogy milyen súllyal születnek a babák, de egy gyakorlott szakember első látásra, mérés nélkül is meg tudja mondani, hogy egészséges, normal súlyú babáról van-e szó vagy sem! Az újszülöttek az élet első egy-két órájában se nem fogynak, se nem híznak, legfeljebb egy kis mekóniumot kakilnak, de nem hiszem, hogy bármi jelentőséggel is bírna, ha például 3640g helyett 3570 g kerülne a dokumentációba és a mérést egy-két órával elhalasztanák - a babának viszont kevésbé lenne drasztikus a külvilági élet-kezdés!

Na de megvolt a mérés…a baba megpróbáltatásinak azonban még koránt sincs vége, ugyanis sok helyen ilyenkor jön a szemcsepp! Az USA-ban és még sok más országban a születés utáni eritromicin szemcsepp része az újszülött protokollnak, hogy a bakteriális eredetű komoly, vakságot is okozó kötőhártya-gyulladást megelőzzék. Ebből a szempontból Magyarországon nem egységes az újszülött-ellátás, ami szintén azt igazolja, hogy a szemcseppentést is sokkal inkább a hagyomány, semmint a tudomány diktálja. Az való igaz, hogy újszülöttek szerezhetnek komoly, vakságot okozó szemfertőzést hüvelyi szülés során – abban az esetben, ha az édesanya gonorrhea (tripper, kankó) vagy clamidia fertőzött! És bár a clamidia valóban gyakoribb, mint a gonorrhea, sokkal ritkábban okoz vaksággal járó szemgyulladást. Viszont mindkét fertőzés komoly nemi betegség, ami a várandósságot, az édesanyát és a babát is veszélyeztetik és ha esetleg jelen vannak, akkor már a várandósság során nagyon fontos gyógyszeres kezeléssel megszabadulni tőle! Szexmunkás édesanyánál a preventív szemcsepp valóban indokolt lehet, de a legtöbb monogám, rendezett kapcsolatban élő szülőktől származó babánál a szemcseppezés teljesen szükségtelen, mert a clamidia vagy gonorrhea fertőzés jelenléte a szülés során szinte kizárható. A babának viszont a szemcsepp kellemetlen és még a kötődés folyamatát is befolyásolhatja ezáltal. Ráadásul az eritromicin szemcsepp csak a ritkább, tripper által okozott szem fertőzéstől véd meg, a clamidiával szemben kevésbé hatékony és sok babánál maga a szemcsepp okozhat szempirossággal, erős váladékozással járó szemgyulladást. Azt is fontos tudnod, hogy újszülötteknél az enyhe kötőhártya-gyulladás nagyon gyakori és még akkor is előfordulhat, ha nincs semmiféle bakteriális fertőzés! Ilyenkor gyors elsősegélyként cseppenthetsz néhány cseppnyi előtejet a baba szemébe – csipás, piros szemecskéket már ez is meggyógyíthat az előtejben lévő élő fagocita sejtek segítségével!

Függetlenül attól, hogy volt-e szemcseppentés vagy sem, a fürdetést általában öltöztetés, sőt van olyan kórház, ahol bepólyálás (!!!) követi: az édesanya egy tisztára mosott, felöltöztetett, bepólyált kis csomagocskát kap az aranyórára és az instrukciót, hogy lehet kérem szoptatni… Ha belegondolsz, hogy szülés után még a szülőágyon fekszel, nem túl kényelmes pozícióban, könnyen beláthatod, hogy egy merev pólyába csomagolt újszülöttet szinte lehetetlenség megszoptatni – holott a babának rendkívül erős ilyenkor a szopási reflexe! Éppen ezért haladóbb kórházakban és Nyugat-Európában az első órák – sőt az első napok – bizony meztelenkedéssel telnek…A baba legfeljebb egy pelenkát kap és az édesanya ruhátlan pocakján, mellén lévő babát csak letörölgetik és az édesanyjával együtt takarják be egy fogadó takaróval! A közvetlen bőrkontaktusnak ugyanis nagyon sok előnye van a baba, az édesanya és a szoptatás sikeressége szempontjából is! A szülés után a pocakodon és a mellkasodon vérbőség és ezáltal helyi felmelegedés alakul ki, a tested úgy viselkedik, mint egy természetes melegítőpárna! Így közvetlenül a tested segíti a baba hőmérséklet-szabályozását, hogy ne kelljen a saját hőmérsékletére értékes energiát pazarolnia és ezáltal stabilizálódjon a vércukorszintje. Ahogy a kisbabád emelgeti a fejecskéjét, mozgatja a kezeit és a lábait a melledet keresve, finoman masszírozza a pocakodat is, ami stimulálja a méh összehúzódását. Az pedig, hogy Te puszilgatod, ölelgeted, szagolgatod a kis újszülöttedet, ez kiváltja az oxitocin hormon termelését, ami nemcsak a méh összehúzódását, a placenta leválását és a vérzés csillapodását segíti, de egyfajta eufóriát is okoz és azt a csodálatos érzést, hogy percről percre, óráról órára még inkább szeresd és ragaszkodj a kisbabádhoz! Természetesen a kisbabád is jobban érzi magát és hamarabb szopizni kezd, ha érzi a tested melegét és illatát, ha hallja a szívverésedet és ha érzi a bőrén az érintésedet: a születés drámai változásai után hamarabb megnyugszik, hogy azért a méhen kívüli élet is biztonságos, hiszen Te ott vagy neki! Ráadásul a mikro-kolonizáció folytatódik a baba születése után: a testedről mikro élőlények milliárdja lepi el a kisbaba testét és alakítja tovább az immunrendszer első védvonalát, a mikrobiomot.

A kötődéssel kapcsolatban természetesen nem azt mondom, hogy ha felöltöztetve, bepólyálva kaptad vissza a kisbabádat, vagy ha az aranyórából csak arany – perceket kaptatok, akkor nem fogod szeretni a kisbabádat és nem fogsz hozzá kötődni, de egészen egyszerűen mindkettőtöknek egészségesebb és még örömtelibb, ha az élet első időszakában minden érzékszervetekkel – így a bőröddel is – tapasztaljátok egymás közelségét.

Hál Istennek ezek a fenti “rossz szokások” nem minden kórházban divatosak, de feltétlenül kérdezősködj a kórház Facebook csoportjában ezekről olyan édesanyáknál, akik ott szültek. A legtöbb kórházban a baba ellátásával kapcsolatban van több-kevesebb rugalmasság és igenis alakíthatod az első órák eseményeit a Te igényeid szerint! Ezt támasztja alá egy tavaly kísért szülés története is…Az édesanyának nem voltak kifejezett kérései a baba ellátásával kapcsolatban, és bizony a fentiekből minden kijutott! Szerencsére a baba nagyon virgonc volt, az édesanya pedig nagyon tapasztalt és profi volt a szoptatásban, így még pólyában is meg tudta szoptatni a kisbabáját a szülőszobán! Viszont később kérdeztem a szülésznőt, hogy miért mossák és miért pólyálják be az újszülötteket…a válasz az volt, hogy azért, mert az édesanya nem kérte külön, hogy máshogy legyen!

Egy picit beszéljünk a császáros szülésről is, hiszen Magyarországon tízből négy baba műtéti úton születik. Ilyenkor a baba megszületés után a légutak leszívása mindig szükséges, és akár még egy kis gyömöszölés is segíthet a légzés beindulásában. A mérés, a mosdatás, szemcseppezés, felöltöztetés is ugyanúgy része lehet az újszülött procedúrának, de az ideális még műtéti szülés esetén is a közvetlen bőrkontaktus lenne az első órákban. A legtöbb kórházban ez sajnos nem, vagy nehezen valósítható meg, leginkább az akarat és valamennyire az erőforrás hiányzik ehhez, mert a műtét utáni közvetlen bőrkontaktushoz egyértelműen segítség kell, kellene. Ilyenkor viszont meg lehet kérni azt, hogy ha édesanyaként a közvetlen bőrkontaktus Veled nem is biztosított, legalább a férjed kapja meg a kisbabát közvetlen szőrkontaktusra! Apáknak is egészen különleges érzés az újszülött gyermeküket a karjukba venni és a babának is sokkal jobb helye van az édesapjánál, mintsem egy melegítő asztalon! Szóval ha ezt szeretnéd, akkor feltétlenül jelezd ezt a műtét előtt, a férjed pedig inkább egy kigombolható inget vegyen a póló és a pullóver helyett.