Az első szülésre a felkészülésem annyi volt, hogy igen, szeretném, ha a férjem ott lenne, meg hogy epidurális nélkül, természetesen akarok szülni. Ennyi. Aztán letelt az a bizonyos nap, amire ki voltam írva. Az orvosom javasolta a szülés megindítását, hogy hát már nem vagyok olyan fiatal, meg hogy a kockázatok, a baba is már 3,5 kg...én nem nagyon kérdeztem, hogy miért és hogy milyen kockázatok...gondoltam ő az orvos, csak tudja. Szóval szépen este befeküdtem a kórházba, ballon, hüvelykúp és vártunk. És semmi nem történt. Meg is lepődtem, amikor másnap reggel hívtak a szülőszobába. Még a könyvemet is magammal vittem. A szülésznő kedvesen mondta, hogy akkor ő most megrepeszti a burkot. Én: hát persze, tessék csak...Na innentől kezdve már nem sokat mosolyogtam… A burokrepesztés olyan erős összehúzódásokat váltott ki a nagy semmiből, hogy se köpni, se nyelni nem tudtam, ráadásul mivel az én kis Almám még nem vette fel a szülési pozíciót, arccal a köldököm felé nézett így a vajúdás alatt a koponyája folyamatosan a gerincemnek feszült, ami borzalmas derékfájást jelentett, ami az összehúzódások közötti szünetekben sem csillapodott. Na egy-két összehúzódás után gondolatban dobtam is a kukába minden tervemet az epidurális nélküli természetes szülésről...és remegve vártam az aneszteziológust.

Alma születése: naív szülés

Az epidurálistól elaludtam. Világos nappal. Szülés közben. Az összehúzódások szépen leálltak, ezért kaptam oxitocint. Mozogni természetesen nem tudtam, bekötötték a katétert is. Majd néhány óra múlva megérkezett az orvosom szkafanderben (Te jó Ég! Itt tényleg ennyi vér fog fröcsögni????) és mondta, hogy akkor most nyomjak. OK, de mit? És mikor? Néhány hasztalan próbálkozás után elővette az ollóját és a vákuumot… Almuskám megérkezett. Az érzés leírhatatlanul fantasztikus volt. De a várt 3,5 kg helyett egy 2,8 kilós csontsovány kukackát raktak a hasamra, aki persze gyönyörű volt.

Az első tápláléka anyatej helyett paracetamol szirup volt, mondván, hogy a vákuum az bizony fájdalmas a babának. Végül sikerült mellre tenni, és szerencsére sikeresen elindultunk a szoptatás csodálatos útján. Hál Istennek, legalább a szoptatással kapcsolatban felkészült voltam, így az ismerősök, családtagok és orvosok (!!!) jóindulatú, de teljesen ostoba tanácsait a helyén tudtam kezelni...

Alma születése nem volt traumatikus, mindenki kedves volt, szeretetteljes légkör vett körül, de valahogy mégis folyamatosan motoszkált utána valami bennem a szüléssel kapcsolatban. Csalódtam magamban, hogy én Rácz Kata, a kemény csaj, aki félmaratont futott, aki többször átúszta a Balatont, 10 km-es úszóversenyeken vett részt, szóval hogy én nem bírok egy gyereket megszülni fájdalomcsillapítás nélkül? Valahogy úgy éreztem, hogy ez nincs rendben.

Három év múlva megint jött a gólya. 43 éves voltam. És tudtam, hogy nem ilyen szülést akarok megint. És rájöttem, hogy a szülésről semmit sem tudok. És ha továbbra sem fogok tudni semmit, akkor megint csak történni fognak velem az események, akármennyire is támogató a légkör. Szóval elkezdtem felkészülni. Komolyan. Alaposan.

Virág születése: tudatos szülés

És amikor az orvosom megint javasolta a szülés beindítását a 40. hét elteltével, akkor vissza tudtam kérdezni, hogy miért...és amikor az életkoromon és a 40. hét elteltén kívül nem tudott semmi komoly érvet mondani, akkor nemet mondtam. Végül Virág a 41. hét vége felé egy vasárnap hajnalán kopogtatott. A férjemet még nem ébresztettem fel, nem volt túl “komoly” a helyzet. Hármasban megreggeliztünk. Sétáltunk. Ebédet főztem. Megebédeltünk. (Anyukám telefonon: Jaj miért nem mentek már? Nővérem telefonon: Ne hülyéskedj, már rég a kórházban kellene lenned). Délután lepihentem. Szunyókáltam. Megmostam Alma a haját, igaz már egyre gyakrabban kellett megkapaszkodnom a mosdóban.

Mire a kórházba értünk, már 6 centire tágultam és rögtön mentünk is a szülőszobába. Szerencsére nagyon forgalmas nap volt a szülészeten, így egyszer látott csak a szülésznő a felvételkor, különben végig a férjemmel voltunk édes kettesben - na meg a baba. Gyönyörű volt. Mindketten nyugodtak voltunk, a férjem csodálatosan támogatott. Amikor már éreztem, hogy jön a baba, a férjem kirohant a folyosóra, hogy mostmár azér’ jöjjön valaki. Virágka majdnem 4 kilósan néhány perc múlva megérkezett. Háborítatlanul, beavatkozás nélkül, természetesen, csodálatosan. Úgy, ahogy mi nők szülni tudunk. 

Virág születése nemcsak pozitív szülésélmény volt, de olyan élettapasztalás, ami azóta is átsegít a nehézségeken. Önbizalmat adott és megerősítést, ami az egész életemre hatással van. Ráadásul eltérített a versenyszféra mókuskerekéből és rádöbbentett, hogy igen, a szülés az, amivel foglalkozni akarok... Először Magyarországon végeztem el egy dúla képzést, majd azért, hogy külföldön is tudjak dúlaként dolgozni, az USA-ban megszereztem a DONA International képesítését. Viszont rá kellett ébrednem, hogy bár egy szülésnél nagyon sokat tudok dúlaként segíteni, a szülésélmény egyik legfontosabb “építőkockája” a szülők felkészültsége. Ebben segítek Neked, hogy a szüléstől ne félj, hanem felkészülten, boldogan vágj neki, és hogy a szülésed ne egy orvosilag “levezetett” esemény, hanem az életed meghatározó, felemelő, legszebb élménye legyen!

Hogyan készülj a szülésre?

Hogy a felkészítő programom még jobban használható és még sokoldalúbb legyen, megszereztem a Lamaze International (USA) szülés-oktatói képesítését, ami az egyik legelismertebb nemzetközi szülés-oktatói szervezet. Meggyőződésem, hogy egy jó szülésfelkészítő programnak nemcsak korszerű, kutatási eredményekre alapozott információval kell felvértezni a leendő szülőket. A felkészülés ennél jóval több: a szülés élettanán, az alapvető beavatkozások és természetes fájdalomcsillapító technikák megismerésén túl lelkileg és testileg is fell kell készülnöd erre a csodálatos eseményre. Sőt, ahhoz, hogy a szülésed tényleg olyan élmény legyen, amire majd örömmel gondolsz vissza, ahhoz bizony szükséges az is, hogy úgy tudj kommunikálni a kórházi személyzettel, hogy a szülőszobában valódi támogató légkört vegyen körül, ahol mindenki a Te oldaladon áll, hogy a kisbabád világrajövetelét a Te preferenciáid szerint segítsék.